2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hétvégi várkalauz: Nyírbátor

2008. április 4. 14:00

Országunk keleti határvidékén, a középkorban mocsaras, szikes területű, sok helyen futóhomok-buckákkal szabdalt Nyírségben terül el Nyírbátor, melynek központjában a kiemelkedő műemléki jelentőségű gótikus templomok mellett érdemes felkeresni a nemrégiben helyreállított várkastélyt is.

Nyírbátor első okleveles említése 1272-ből maradt fenn, amikor IV. László király a katonai szolgálatra kötelezett várjobbágyainak adatott itt földet. Néhány esztendő múlva a Gutkeled nemzetséghez tartozó András fia Bereck szerezte meg, aki a nevezetes Báthory főúri família őse. Ők vetették meg a környékbeli falvak birtokközpontjául szolgáló erődített szállás alapjait.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

Az eddig végzett régészeti feltárások alapján egyre jobban kibontakozik az épülettömb alakja a távoli évszázadok homályából. A szabályos téglaalap alaprajzú várudvart erős kőfalak határolták, két végében egy-egy kaputoronnyal. A kényelmes lakhatást nyújtó emeletes palota alatt mély pincék sorakoztak. A 16. században az Itáliából érkezett reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint loggiás, díszes homlokzatú, földesurainak fényűző gazdagságát hirdető rezidenciává változtatták a külhoni építőmesterek.

Az egykori vár rekonstrukciós rajza

A nagyúri lakosztállyal szemben kapott elhelyezést a népes szolgaszemélyzetnek otthont nyújtó épülettömb. Az egész várat vaskos facölöpökből rótt palánkfal és mély vizesárok oltalmazta. Ennek ellenére a Báthory család háborús veszély esetén inkább a közeli ecsedi vár biztonságába vonult vissza, míg a nyírbátori szállást békésebb időkben használták.

Amikor még magtár volt

A 16. században a törökkel vívott mohácsi csata elvesztése után mindkét megválasztott uralkodó kereste a nagyhatalmú, befolyásos Báthoryak kegyét. 1549 szeptemberében itt kötötték meg I. Ferdinánd király és az erdélyi területeket kormányzó Fráter György követei azt az egyezséget, melyben az uralmuk alatti részek egyesülését mondták ki.

A háborús évszázadok megtépázták a várkastélyt, falait, épületeit ellenséges hadak rombolták le. A megmaradt építőköveket a környékbeli lakosság hordta szét, hiszen ezen a vidéken az nagy hiánycikknek számított. Az egykori palotaszárnyat azonban nem bontották le, mert azt 1730-ban gabonamagtárrá alakítatta át akkori birtokosa. Ilyen méltatlan állapotából szabadították ki, és restaurálták a műemlékvédelmi szakemberek a közelmúltban, hogy a kapuján belépő idegen felidézhesse a régmúlt idők hangulatát.

Megközelítés

Nyírbátor a Google Térképeken

Látogason Nyírbátorra!

Web: www.civertan.hu

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár