Görög kultúra Magyarországon, avagy az egyesült Európa előhírnökei
2008. március 27. 18:00
Görögség és a görög kultúra a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítás Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárának dísztermében.
Korábban
A forradalom kezdete Görögország nemzeti ünnepe, ehhez kapcsolódva nyitják meg a kiállítást - hangsúlyozta Dimitriosz Kipreosz, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Kiemelte, hogy a görög kulturális és tudományos, valamint kereskedelmi jelenlét a történelmi Magyarországon szinte megelőlegezte a mai egyesült Európa szellemi világát.
E szellemiség öltött testet a Zavirasz-könyvtárban, amelynek értékes darabjai láthatók a könyvtár dísztermében. Zavirasz György, Makedóniából származó görög kereskedő a 18. század derekán érkezett Magyarországra, a déli országrészben tevékenykedett. Nemcsak a kereskedelem érdekelte, a kalocsai piaristáknál teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott.
Sokféle érdeklődése mutatkozik meg az általa összegyűjtött könyvekben, amelyek között teológiai, nyelvtudományi és természettudományi kötetek egyaránt voltak. Több nyelven beszélt: németül, franciául, a mai Európai Unió fontos nyelvein, bátran tekinthető az európai polgár korai előképének - állítják a kiállítás rendezői: Glaser Tamás és Tóth Péter.
Glaser Tamás azt is elmondta, hogy Zavirasz élete az 1810-es, 1815-ös évekig követhető nyomon, halálának pontos ideje nem ismert. Közvetlen leszármazottja nem volt; úgy rendelkezett, hogy a pesti görög egyház kapja meg könyvtárát. Kikötötte: az anyagot tartsák egyben és az legyen alapja az itt élő görög ifjak számára létesítendő közkönyvtárnak. Óhaja csak kis részben teljesült, mert a könyvek több mint egy évszázadon át rendezetlenül kallódtak, a pesti görög egyházban őrizték a kötetek, kéziratok többségét. Az épületrész a második világháború alatt megsérült, így került az anyag a bölcsészkarra letétbe.
1995 óta a Zavirasz-gyűjtemény zömét a kecskeméti Görög Kulturális Központ őrzi, de - mint Dimitriosz Kipreosz is megerősítette - a fő cél a gyűjtemény kallódó darabjainak megtalálása és a könyvtár egyesítése. Ehhez azonban megfelelő helyet kellene találni. A gondozás, különösen, ha az intézmény körülményei javulnának, az ELTE Egyetemi Könyvtárának feladata lehetne - vélte a nagykövet. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora és Szögi László hozzáfűzte, kellő kondíciók mellett készen állnak a teljessé vált Zavirasz-gyűjtemény fogadására. Annál inkább - hangsúlyozta a rektor -, mert az újgörög nyelv és irodalom oktatása 1848 óta honos a budapesti bölcsészettudományi karon.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 19:05
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 18:05
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05