Színesre festették az ókori szobrokat
2008. február 19. 11:00
A ferde fényforrásokkal és ultraibolya sugarakkal végzett kutatások azonban azt mutatják, hogy a klasszikus alkotásokat csodálatos színekre festették.
Korábban
`A festetlen szobrok képzete a reneszánszkori Rómában alakult ki, amikor megtalálták az első klasszikus márványszobrokat. A szobrok az időjárás, az elásásuk és gyakran a tisztításuk során alkalmazott sikálás miatt veszítették el eredeti színüket` - magyarázta a The Times című brit napilap tudósítójának Dr. Susanne Ebbinghaus, a Harvard Egyetem munkatársa, aki nemrég `Istenek színesben` címmel szervezett konferenciát.
A 19. század elején több ókori szobor is előkerült - pl. az 1811-ben kiásott aiginai Aphaia-templomból - amelyeken jól láthatóak voltak a színek. A rekonstrukció során már akkor is vita alakult ki a fehér márvány kultuszáról, és a század közepén John Gibson megalkotta a "Festett Vénusz" című alkotását.
"Az emberek még mindig nem barátkoztak meg a festett márványszobrok gondolatával" - állítja Dr. Ebbinghaus. Dr. Vinzenz Brinkmann, a frankfurti Liebighaus Múzeum munkatársa ezért pár évvel ezelőtt nagyszabású kutatást indított a kérdés tisztázására. Erős ferde fény és ultraibolya fény használatával ugyanis meg lehet találni azokat az apró bemetszéseket, amelyek segítették a festő munkáját.
A Trójai íjász szobra például tobzódott a színekben: színes nadrágot, és rikító sárga mellényt illetve sapkát viselt. Arisztion sztéléjénél cinóbert, festőbuzért (Rubia tinctorum), malachitot, okkert és egyiptomi kéket használtak. Az isztambuli Régészeti Múzeumban található "Nagy Sándor szarkofágon" ugyanezeket a festékanyagokat találták, míniummal (olomoxid) és sziennával kiegészítve. "Az egyszínű szobrokról szóló reneszánsz-elképzelés megdöbbentette volna az ókori embereket, mint ahogy minket is megdöbbentenek az ókori szobrok színes másolatai. Nehéz elképzelni egy színesen pompázó szobrot, amelynek a szeme üvegből van."
A festett szobrok már többször is előkerültek: egy tavalyi kiállításon például érdekes kísérlet szemtanúi lehettek az athéni Régészeti Múzeum látogatói, a szobrokat ugyanis ókori minta szerint varázsolták színessé. Ha azonban ez nem lenne elég sokkoló, a képeslapokon ragyogó fehér Parthenon - az athéni Akropolisz egyik legismertebb épülete, a város ókori főtemploma - is eredetileg sok helyen kék, piros és zöld színekben pompázott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap