Megkezdte munkáját a mágnesszalag-bizottság
2009. március 21. 16:55 MTI
Megkezdte munkáját az a bizottság, amelynek azt kell megállapítania, hogy a pártállami rendszer állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni - számolt be róla Kenedi János történész.
Korábban
A történész hangsúlyozta, hogy a mágnesszalag-bizottság munkája kifejezetten informatikai kérdések megoldására irányul, így abban nem vesznek részt a történészekből álló, általa vezetett bizottság (Kenedi-bizottság) tagjai. A mágnesszalag-bizottságban hat informatikus dolgozik. Kenedi János becslése szerint hat hétig tarthatnak majd az informatikai munkálatok, ezután a történészek értelmezik az adatokat.
Ez abból áll majd, hogy az elektronikus adathordozón szereplő információkat összevetik az állambiztonsági aktákkal, iratokkal, így kiderülhet, hogy mely iratokat semmisítették meg. Jelenleg 19 mágnesszalagról van tudomásuk, a Nemzetbiztonsági Hivatalban őriznek 18-at, míg az Információs Hivatalban egyet - közölte. Hozzátette: a mágnesszalagokon található információknak az adatszolgáltatás szempontjából a papíralapúakkal azonos megítélés alá kell esniük, így ezek feltárására is a 2003/III-as törvény lesz a mérvadó. A kutathatóságot azonban a Kenedi-bizottság szeretné törvényi szinten szabadabbá tenni. A törvényelőkészítő munka az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban folyik, a mágnesszalagok sorsáról azonban a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter dönt.
Kenedi János felhívta arra a figyelmet, hogy a titkosszolgálati iratok digitalizált formában történő lementése az 1970-es években kezdődött meg, de a korábbi adatok egy részét is visszamenőleg felvitték. Ezt dokumentumok tanúsítják. A mágnesszalagokon biztosan szerepel a központi kémadattár, illetve a hálózati és a célszemély-adattár - tette hozzá.
A Kenedi János tudományos kutató vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, jelentésüket tavaly szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A testület munkájának egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült: megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. A kormányzat azóta semmilyen lépést nem tett az ügyben.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Múlt-kor magazin 2010/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/623.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap