Bemutatták a világűrt is megjárt szerigráfiát
2008. január 27. 13:30
Megérkezett Szegedre a február 15-én megnyíló Victor Vasarely-tárlat első darabja, a képet pénteken mutatták be a Móra Ferenc Múzeumban.
Korábban
Zombori István, a múzeum igazgatója kiemelte: a Magyarországon még soha nem látott gyűjteményegyüttessel Vasarely életművének sokszínűségét szeretnék láttatni. Ezért a kiállításon több méteres képek, hatalmas szőnyegek, szerigráfiák, térplasztikák, grafikák és akril festmények is szerepelnek, ezek a darabok azonban csak néhány nappal a tárlat megnyitása előtt érkeznek Szegedre, hisz jelenleg is kiállítások részét képezik. A szegedi tárlat mindezen felül további meglepetést tartogat: a közönség láthatja azt a portrét is, amelyet a művész másodszülött fia készített az apjáról.
A pénteken bemutatott kép érdekessége, hogy a művet 1982. június 24-én Jean-Loup Chrétien, az első francia űrhajós vitt fel a Szojuz T-6 űrhajón - a szovjet-francia interkozmosz együttműködés keretében - a Szaljut 7 űrállomásra. A képet 1981-ben készítette Vasarely. Az űrutazást követően a műre rákerült a képzőművész és az űrhajósok (Chrétien, Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov) kézjegye, továbbá a Szojuz T űrhajó és az UNESCO igazoló szárazpecsétje.
A szerigráfiát a jelenlegi tulajdonos 1983-ban személyesen Vasarelytől kapta. A Világűr számos kiállításon szerepelt már Madridtól Újdelhiig. A tulajdonos becslése szerint a grafika 100 ezer dollárt, vagyis 18 millió forintot ér. A múzeum igazgatójának tájékoztatása szerint a február közepén megnyíló tárlat biztosítási összege elérheti a több száz millió forintot.
Victor Vasarely, az op-art festészet kiemelkedő alakja Pécsett született 1906. vagy 1908. április 9-én, Vásárhelyi Győző néven. 1928-ban került a budapesti Műhely Akadémiára. Egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikát készített. Első munkáin fekete-fehér formák optikai hatására jött létre ábra, az alkotó 1947-ben tért át a nonfiguratív művekre. A hazai művészeti közéletbe 1969-es budapesti kiállításával tört be. A művész 1997. március 15-én hunyt el Párizsban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.