Művészet a Mediciek fénykorából
2008. január 24. 13:00
Korábban
A Mediciek útja a hatalomig
A 15. században Firenze, Itáliának ez a 70.000 lakosú városállama Európa egyik gazdasági nagyhatalma. Ekkorra már Toszkána jelentős részét meghódította, Pisa, Livorno, Volterra, Arezzo neki adózik, de gazdagságának nem ez az elsődleges forrása, hanem textilipara, kereskedelme és pénzügyletei. Kereskedői, bankárai, kézművesei és hivatalnokai összesen 21 céh (arte) tagjai, melyek közül a legerősebbek a Kereskedők (Calimala), a Gyapjúszövők (Lana), a Selyemszövők (Seta) és a Bankárok (Cambio) céhe. A városköztársaság legfőbb irányító testülete a Signoria, amelynek tagjai a kéthavonként választott priorok, élén pedig az igazság zászlóvivője, a gonfaloniere della giustizia áll. A politikai testületek közé tartozik még két tanács, a városé (comune) és a népé (popolo), továbbá rendkívüli hatalommal felruházott hatóságok (balie) és az alkalmanként összehívott népgyűlés, a parlamento.
Ebben a környezetben lettek egyenlők közt az elsők a Mediciek. A Strozzi, az Albizzi, a Pazzi, a Rucellai, az Antinori és más kereskedő-bankár családok közül először Giovanni di Averardónak (1360-1429) köszönhetően tört élre a Medici-család. Fia, Cosimo il Vecchio (1389-1464) idejében a Medici-bankoknak, amelyek a pápai jövedelmek kezelésével is nagyban gyarapodtak, már fiókjaik voltak Velencében, Rómában, Brugge-ben, Lyon-ban és Avignon-ban, amiként áruik is jelen voltak a kereskedelem minden fontos központjában Valenciától Genováig és Lübecktől Kölnig. A gazdaságban elfoglalt vezető helyük egyre növelte politikai szerepüket.
A "Köszvényes" Piero de'Medici (1421-1469) sikerrel őrizte meg a Mediciek vezető pozícióját, amelyet belülről a Luca Pitti szervezte összeesküvés, kívülről a Velence által indított háború veszélyeztetett. Fia, az il Magnificónak nevezett Lorenzo de'Medici (1449-1492) a Hetvenek tanácsának létrehozásával biztosította, hogy csak feltétlen hívei vehessenek részt a kormányzásban. Anélkül, hogy bármiféle nemesi rangja vagy kormányzati tisztsége lett volna, Firenzében és külföldön egyaránt a városállam vezetőjének tekintették.
Előzőleg, 1478-ban azonban öccse, Giuliano áldozatul esett a IV. Sixtus által is támogatott Pazzi-féle összeesküvésnek, amit ő maga csak szerencsével élt túl. A merényletet követő megtorlás kiváltotta a Kúria haragját, és 1479-ben Lorenzo csak bátor személyes közbelépéssel tudta elhárítani a pápával szövetkező nápolyi király fegyveres támadását. Ezután az írók, filozófusok és művészek tudós barátja, maga is költemények szerzője, rendkívüli diplomáciai tehetséggel, több mint egy évtizeden át őrködött az itáliai államok hatalmi egyensúlya fölött.
A Medicieket már két évvel Lorenzo halála után elűzték Firenzéből. A fanatikus szerzetes, Savonarola teokráciája, és újabb köztársasági intermezzo után, immár gyökeresen megváltozott körülmények között, 1512-től kezdve kerültek ismét a város élére.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0efef7ffc653c48ab0da18473f64b78b.gif)
![II. Népesség, település, életmód / 6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/768.jpg)
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap