Átverés volt a barcikai ősanya megtalálása
2007. október 1. 09:00
Sokakat megtévesztett az a múlt heti hír, miszerint Kazincbarcika határában megtalálták Álmos vezér nővérének sírját. Azóta kiderült, hogy csak egy magyar film figyelemfelhívó akciójáról van szó.
Korábban
A film alkotói a kazincbarcikai álásatás helyszínén mesélték el, a filmgyártás és a kultúra mostoha helyzetére szerették volna felhívni a szakma és a média figyelmét.
Történész segítőik révén sikeresen elhitették, hogy Kazincbarcika térségében megtalálták Álmos vezér nővérének sírját.
Hozzátette: egy film propagálásakor nem tudnak versenyezni a multinacionális cégekkel, szűkös a marketingre fordítható keret, így jött az álásatás ötlete. Ez lényegében arról szólt, hogy Kazincbarcika környékén megtalálják Álmos nővérének sírját, azaz a "barcikai ősanyát". Az átverést kampányindító játéknak szánták.
A producer arról is beszámolt, hogy az "ősanya a film egyik főszereplője", az ál-ásatáson "előkerült" tárgyak pedig nyilvánvalóan nem valódiak. A sajtófotón látható koponya műanyagból van, és egy gimnázium szertárából származik. Koltai Róbert, a film rendezője az álsír mellett állva azt mondta: "nagyon nagy szeretettel, remek színészekkel és nehéz körülmények között született az alkotás. Senkit nem akartunk bántani".
Az ásatásról szóló hírt hétfőn az MTI szakemberekkel kommentáltatta, akik elmondták, hogy minden bizonnyal szélhámosságról van szó. Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi irodavezetője csütörtökön az MTI-vel azt közölte: nem etikus és korántsem vicces az ál-ásatás története. Régészként úgy vélte, hogy ez a magatartás semmiféleképpen sem használ a szakmának. Elmondta, minden régészeti feltárásról értesíteni kell a hivatalt az engedély kiadása miatt, ez itt és most nem történt meg. A hivatal a kazincbarcikai "leletről" a sajtóból értesült, s amikor "utánajártunk a történetnek, kiderült, hogy semmiféle feltárást nem végeztek az említett területen, ezért nem indítunk eljárást a kamu régészek ellen". Egyszerű szélhámosság - közölte.
Paszternák István kitért arra is: a nem létező sírból előkerült tárgyak nem eredetiek, az ominózus bronz tükörtartó - amelyről fotók is készültek - eredetijét a miskolci Herman Ottó Múzeumban lehet megtekinteni. A hivatalvezető szerint jószerivel mindennap újságoldalakat lehetne megtölteni igazi régészeti munkákról, ezekről viszont alig adnak hírt a médiumok. Ez az elszomorító - tette hozzá.
A Bors című újság, amely már hétfőn hírt adott az ásatásról, pénteki számában azt írta, hogy a lap "az elejétől mindvégig benne volt a játékban".
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.