Feloldják a sztálini tisztogatások iratanyagait
2007. július 11. 12:00
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (Federalnaja Szluzsba Bezopasznosztyi - FSB) bejelentése szerint hamarosan megnyitják a sztálini elnyomás több millió áldozatának iratanyagait.
Korábban
A nagyjából kétmillió dokumentumból álló irategyüttesből az 1930-as évek végének politikai tisztogatásai is feltárulnak majd, amelynek során több százezer párttagot végeztek ki vagy küldtek a Gulágra. A levéltár információi igazán érdekesek, hiszen a legtöbb kormányzati archívum anyagait a szovjet időszakban államtitokként zárolták, egy 1992-es elnöki rendelet azonban lehetővé tette a legtöbb ilyen dokumentumgyűjtemény kutatását. Ludmilla Alexejeva emberi jogi szakértő szerint azonban alig pár évvel később magyarázat nélkül vonták vissza ezt a lehetőséget.
A történészek óvatosan fogadták a mostani bejelentést, mondván a dokumentumokat csak a tisztogatásokat áldozatainak leszármazottai tanulmányozhatják majd. Arszenij Roginszkij, az orosz Memorial emberi jogi szervezet munkatársa a The Guardian című brit lapnak elmondta, hogy üdvözlik a döntést, amely azonban szerintük egyáltalán nem szenzációs. "A levéltárak megnyitása még Borisz Jelcin alatt elkezdődött 1992-ben. A problémát az jelenti, hogy most egyedül az FSB (amely egyébként a KGB utódszervezete ) dönti el, hogy mit hoznak nyilvánosságra, és mi marad továbbra is titkosítva. A legtöbb most megnyíló dokumentum pedig a korábban rehabilitáltakra vonatkozik majd."
Szerinte az is problémát jelent, hogy az országban ma nincs olyan független történészbizottság, aki engedélyt kapna az iratok átfogó tanulmányozására. Emellett hasonló problémák nehezítik a Szovjetunió világháborús külkapcsolatainak tanulmányozását, ráadásul a levéltárban nincs katalógus, így ott igen komoly problémát jelent bármit megtalálni.
Az FSB a sajtó kérdésére megerősítette, hogy az iratanyagokat valóban csak a kivégzettek és kitelepítettek családtagjai számára tették hozzáférhetővé. Erre persze nagy az igény: a levéltár igazgatója, Vaszilij Krisztoforov szerint tavaly egy korábban megnyitott irategyüttest közel 1500-an tanulmányoztak. Az FSB egyben beszámolt arról is, hogy 1994 óta közel 60 ezer olyan dokumentumot adtak át az Egyesült Államoknak, amelyek a náci háborús bűnökre vonatkoztak. Az iratok legtöbbjét a ma is élő, Amerikában letelepedett nácik kitoloncolásakor illetve az ellenük folytatott perekben használják fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap