Ókori zsidó hétköznapok a virtuális Kumránban
2007. július 2. 13:00
Korábban
Erőd, villa, közösségi központ
A két kutató azt állítja, hogy a mintegy 1800 négyzetméter alapterületű, kétemeletes építmény négyemeletes tornyával és 300 négyzetméteres udvarával nem olyan a formában lehetett egy vallási közösség otthona, ahogy azt az első ásatásokat vezető Roland de Vaux, francia dominikánus pap gondolta. De Vaux ugyanis úgy vélte, hogy a tekercsekben magukat `yahadnak` nevező eredeti lakók az esszénusok voltak. Elméletének középpontjában a közösségi étkezőcsarnok áll, amelyről a tekercsek részletes leírást adnak. Cargill és Schniedewind szerint azonban a korai ásatások ugyan rengeteg edényt felszínre hoztak, az étkező azonban mégsem volt az eredeti építmény része. `Amikor az étkezőt a modellünkbe helyeztük, rájöttünk, hogy csak később toldották az épülethez. Csak az eredeti építmény déli oldalához illik` - mondja Cargill.
De ha Kumránt eredetileg nem is közösségi élet céljára tervezték, fejlődése során nem csupán erődként használták. Norman Golb, a Chicagói Egyetem professzora 1996-ban írt cikkében amellett érvelt, hogy az építmény mindig is erőd lehetett. Az UCLA kutatói viszont úgy vélik, hogy az építmény eredeti részei, a négyemeletes torony és a két másik oldalon kialakított mély árok valóban erődre utalnak, de a melléképületek elhelyezkedése és a hozzátoldások inkább lelki, elmélkedő életre utalnak.
A kutatók például rekonstruálni tudtak egy hatalmas, a területen végigfolyó vízrendszert, amelyből feltöltötték a 10 rituális fürdőt, amelyet a fazekasok használtak, és amely ellátta vízzel a lakosokat, állatokat és növényeket. Ezen kívül a terület északnyugati oldalán csak egy alacsony fal védte a mezőgazdasági célra használt földeket, ami nem igazán jellemző egy erődre.
A többi tudóshoz hasonlóan Cargill és Schniedewind is úgy véli, hogy a közös tulajdon elvét valló esszénusok minden vagyonukat, így az ott talált tekercsek 70%-át is Kumránba vihették. Úgy gondolják, hogy a tekercsek fennmaradó 30%-ában leírt yahad csoport az esszénusokat takarja, és hogy ők írták a Kumránban összeállított szövegeket, amelyek a Júdeai sivatagban folyó közösségi életet örökítették meg. Az UCLA kutatói szerint az esszénusok a római katonák támadásától tartva pakolták a tekercseiket cserépkorsókba, és rejtették el a Kumrán közelében lévő barlangokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap