Műcsarnok épülhet Erich lámpaboltja helyére
2007. június 29. 17:00
Az újraegyesített Németországban másfél évtizedig húzódott az össztársadalmi vita, hogy Berlin keleti felén mi történjen az egykori királyi palota helyén épült köztársasági palota monumentális műemlékével.
Korábban
Az egykori királyi kastély megmaradt második világháborús romjait ugyanis `annak rendje és módja szerint` felrobbantotta a kommunista vezetés, mint a múlt végképp eltörlendő emlékét. Helyére a Palast der Republik (Köztársasági Palota) üvegfalú modern kolosszusa épült, amely átalakítható belső tereivel országgyűlési vagy pártkongresszusi célokra és tömegszórakoztatásra egyaránt alkalmas volt. Kisebb-nagyobb éttermek, sörözők meg tánclokálok mellett működött az emeletén a TIP (Theater im Palast) kisszínpada, amelynek előcsarnokában rendszeresen kamaratárlatok váltották egymást. (Itt állított ki például Gábor Marianne is a nyolcvanas években).
Aztán ismét a megmaradást akarók kerekedtek felül, akik a néhai NDK négy évtizedének kiiktatása nélkül próbáltak praktikus és költségkímélő megoldást találni, az épület ismételt megnyitásával pedig a legkülönfélébb felhasználási módokat demonstrálni, terebélyesítve a tömegrendezvények valamint az alternatív kultúra ágas-bogas fáját. Mígnem a végső verdikt mégis a rombolást rendelte el.
Most a valamikori királyi, majd köztársasági palota egyelőre "hűlt helyén", az üres Schlossplatzon ismét új szelek fújnak, a berlini szenátus támogatásával. Ezek szerint Adolf Krischanitz tervei alapján lehetővé válik még az idén egy átmeneti műcsarnok megnyitása. A Stiftung Zukunft Berlin (Berlini Jövő Alapítvány) elkötelezettségének jóvoltából a projekthez az anyagi háttér is biztosított, magánerőből 850 ezer euró erejéig, a financiális koncepció tehát megáll a saját lábán.
Az ideiglenes pavilonban rangos szakértői grémium felkérésével és a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával időnként tervismertetések vitái valamint épület-makettek bemutatói is zajlanának a 2007-2009 közötti esztendőkben. Most nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették azt a nyári projektet, amelynek keretében július végéig két képzőművész - Franz Ackermann és Candice Breitz - szimulálja a helyszínen a temporális műcsarnok terének első virtuális "berendezését", kurátora pedig Gerald Matt, a Kunsthalle Wien részéről.
A német-osztrák koprodukció nemcsak tartalmilag, hanem külső formájában is jelezni kívánja az internacionális képzőművészeti dialógus lehetőségét és szükségességét, továbbá ablakot nyit a berlini "szcénára" és ezzel definiálja a metropolisz Európában játszott szerepét és fontos helyét a világban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.