Elveszett dokumentumok a nagy pestisjárvány okairól
2007. június 4. 11:00
Évszázadokon át a patkányokkal érkező bolhákat okolták a középkori Fekete Halálért. Újabb kutatások szerint azonban inkább az ebola vírushoz hasonló kór szedte áldozatait.
Korábban
A Dorseti Történeti Központban nemrég előkerült 14. századi iratanyagok alapján a Gillingham települést 1348. októberében elérő járvány története rajzolódik ki, amely az ott élő 2000 ember felével alig négy hónap alatt végzett.
A halálozásokat egy részletes jegyzőkönyvben örökítették meg, amelyben a korszaktól igen szokatlan módon minden három hétben összegzést és sajátos statisztikát is készítettek az elhunytakról. A kutatók számára mindebből az volt igazán érdekes, hogy a járvány 1348-49 telén is tovább terjedt, amikor a bolhák és patkányok a hideg miatt nem mennek a szabadba. A pestisjárványt feltehetőleg vírusos fertőzés okozhatta, amely a vérhashoz vagy az ebolához hasonló tüneteket produkált, és azokhoz hasonlóan emberről emberre terjedt.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a közfelfogással ellentétben valószínűleg nem a bubópestis baktériuma, hanem egy Ebola-szerű vírus irtotta ki a 14. század közepén Európa lakosságának negyedét. A Liverpooli Egyetem két járványkutatója 6 évvel ezelőtti tanulmányában úgy ítélte meg, a vírus bármikor újra útjára indulhat.
A történelemkönyvek szerint a később fekete halálnak elnevezett járvány 1347-ben, a szicíliai Messina kikötőjébe érkezve jutott Európába. Más feltételezések szerint 1347-ben a pestis kórokozója jóval északabbra, Genovában ért az öreg kontinensre. A kórt a jelenleg érvényes magyarázatok szerint a Krím-félszigetről hazatért genovai hajósok, illetve a hajópatkányokon élősködő, fertőzött bolhák hurcolták magukkal. A járvány öt év alatt gyakorlatilag megtizedelte Európa lakosságát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.