Az iszlám váltotta fel az arábiai kígyókultuszt

Az Arabian Archaeology and Epigraphy című folyóirat legújabb számáben Dan Potts régész (Sydneyi Egyetem) a bahreini Qalat al-Bahrain i.e. 500-ra datálható építészetét és emlékeit mutatja be. Az ún. késői Dilmun palota két helyiségében egyenként 39 bemélyedést találtak, amelyek közül néhányban oltárt helyeztek el. Legalább 32 mélyedésben sikló- és tengeri kígyó csontokat tartalmazó kerámiaedényekre bukkantak.

Kígyókkal díszítették a rituális edényeket

"A kígyókat élve temették el: berakták őket egy zsákba, majd egy tálba, végül pedig a földbe ásták őket" - nyilatkozta Potts a Discovery News-nak. A területen talált edények jó részét borivásra használták. Potts szerint azonban a borivás nem volt feltétlenül része a kígyószertartásnak, amelyben inkább védelemért és jó szerencséért fohászkodtak. Az edényeket kígyómintákkal díszítették, s még az arab területekről származó Gilgames eposz részleteit is megtalálhatjuk rajtuk, amelyben szintén felfedezhető a kígyó tisztelete.

Egy másik tanulmányban Anne Benoist, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont Keleti Régészeti Laboratóriumának régésze egy másik vaskori templomegyüttes kígyókultuszáról ír. Az Egyesült Arab Emirátusokban található Al Bithnahban folytatott ásatások során több, kígyóval díszített oltár, kápolnaszerű építmény, füstölő, mesterséges medence, edény és más tárgy került elő. A legtöbb kígyót háromszögletű fejjel és pikkelyekkel ábrázolták, ami Benoist szerint "egy mérges és veszélyes viperafajtára utal".

Kígyó Ahrimán fejdíszén

A közel-keleti hagyományok a mérges kígyónak különleges hatalmat tulajdonítottak. E természetfölötti hatalom az Ószövetségbe is bekerült: Mózes egy rézkígyót tűzött fel botjára, és aki rátekintett, meggyógyult a kígyómarásból. A kígyók a hagyományok szerint a vedléssel a halál és újjászületés körforgásának aktív részesei, ezért komoly szerepük lehet a termékenységben is.

Potts szerint a kígyókultusz Indiából terjedt el a Közel-Keleten. A két terület között élénk kereskedelem folyt. A kígyók tiszteletét azonban a későbbi vallások "babonának" tartották, ezért a kultusz követői igyekeztek titokban tartani hitüket. Végül a "hivatalos monoteista vallás", a 7. században teret hódító iszlám teljesen kiszorította a kígyók imádatát.

Kígyószentély Bahreinben

Nemrég arról számolhattunk be, hogy a kutatók szerint a világ legrégebbi szertartása 70 ezer évvel ezelőtt zajlott egy kis botswanai barlangban, ahol lándzsahegyeket áldoztak az óriáskígyónak. A szenzációs régészeti eredmény átírhatja az emberi történelem kezdeti időszakáról vallott nézeteinket is, és megerősíti azt a feltevést, hogy Afrika volt a modern ember bölcsője.