A Balaton lecsapolását tervezték a kis jégkorszakban
2007. május 22. 09:00
Óvatosan kell eljárni, ha "belenyúlunk" a környezetbe, mivel egyrészt változhatnak a feltételek, másrészt nehéz megjósolni, hogy az emberi beavatkozásnak milyen következményei lesznek.
Korábban
Az éghajlatváltozás történelmi tanulságait elemezve a Szegedi Egyetem egyetemi tanára rámutatott arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben a klímaváltozás nem új dolog. `Amióta körülbelül 3,6 milliárd éve létezik légkör, létezik éghajlatváltozás is. A klímaváltozás állandó, és nagyléptékű éghajlatváltozások voltak a legkülönfélébb történeti korokban` - hangsúlyozta a történész.
Rácz Lajos ismertetése szerint az utóbbi kétezer évben 300-400 éves léptékű klímaváltozások voltak. Mint kifejtette, az első azonosítható felmelegedés a római korban kezdődött: az i.e. 1. század közepétől a 4. századig tartott, ezt a népvándorlások korának lehűlése követte. A középkori felmelegedés időszaka a vikingek kirajzásának kora, majd a 14. században jött a kis jégkorszak, amely a 19. században ért véget, hogy `elkezdődjön az agyonreklámozott jelenkori globális felmelegedés, amelynek a kilátásairól még nem sokat tudunk` - mondta.
Példaként a bécsi Helytartótanácsban a 18. században működött mérnöki csoportot hozta fel, amely vízvédelmi megoldásokat tervezett.
E csoport egyik vízmérnöke elkészítette a Balaton teljes lecsapolásának részletes tervét, amelyet Mária Terézia aláírt, az összes érintett megye pedig elfogadott. "Még hatástanulmányok is készültek arról, hogy mennyi gabonát, szénát termeszthetnek az így nyert területen" - jegyezte meg. A történész kitért arra, hogy a vízmérnöknek voltak egyéb tervei is, ezek közül a Duna és a Tisza vízrendszerének a rendezése valósult meg. A munkálatok a közlekedési viszonyok és a termőterület javítását, valamint az árvízveszély csökkentését célozták. "Egy szempontból értek el sikert - javultak a közlekedési viszonyok" - mondta.
Rácz Lajos szerint vegyes a mérleg; a tiszai szabályozást, amely a 19-20. század fordulóján a modernizáció csúcsának számított, később környezeti katasztrófaként értékelték amiatt, hogy a folyó halállománya 5-10 százalékra csökkent néhány év leforgása alatt. A történész az éghajlatváltozás humán vonatkozásaival kapcsolatban aláhúzta, hogy az ipari forradalomig az emberiség képes volt mindenhez alkalmazkodni, emiatt volt lehetséges, hogy a jégkorszak idején emberi telepek léteztek messze, északon, elképesztően szerény technikai felszereltséggel.
"Az ipari forradalom után, de főképp a 20. században az emberiség elérkezett oda, hogy képes mesterséges környezetet létrehozni, különösen a fejlett világban, és ezen kívül nem nagyon életképes. Nagyon nagy veszély, hogy a tolerancia, a változáshoz való alkalmazkodás képessége a modern civilizációban elvész. Amikor az emberiség paradigmát vált és ez igaz a természeti környezetre is, fontos tudni, hogy nincs visszaút" - hangsúlyozta Rácz Lajos.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![hidegháború](/ih0Ax/label/.cut-640x400/41.jpg)
hidegháború
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- Richard Nixon mellett sok más amerikai elnököt is ellátott tanácsaival Henry Kissinger
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40