Levéltárba kerül Széchenyi halotti jegyzőkönyve

Varga Kálmán, a KÖH elnöke elmondása szerint a "legnagyobb magyar" dokumentumát május 23-án adják át a levéltárnak, amely méltó helyet és bemutatási lehetőséget biztosít az értékes iratnak.

Az elnök a műkincs kalandos történetét ismertetve elmondta, hogy a német nyelven írt négyoldalas jegyzőkönyvet 1860-tól a soproni levéltárban őrizték, onnan azonban eltűnt, és csaknem 130 évig nem került elő. A jegyzőkönyvet egy magánszemély 1998-ban vitte el egy antikváriumba, a kereskedő restauráltatta a tintával írt papírokat, majd aukcióra bocsátotta a műkincset.

A KÖH műkincsállományért felelős műtárgyfelügyeleti irodája ekkor élt a közgyűjteményi elhelyezést biztosító állami elővásárlási jogával, és elindította a dokumentum védettségét jelentő procedúrát. Végül a KÖH néhány éve mintegy kétmillió forintért vette meg a halotti jegyzőkönyvet - mondta Varga Kálmán. Hozzátette, hogy Széchenyi István 1860. április 8-án kelt, az elhalálozás körülményeit tartalmazó halotti jegyzőkönyve eredetileg két példányban készült, a másik dokumentumról semmit nem lehet tudni.

Széchenyi István, a reformkor kiemelkedő egyénisége 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Részt vett a Napóleon elleni győri csatában, 1813-ban pedig a "népek csatájában" Lipcsénél. Ezt követően bejárta Nyugat-Európát, Törökországot és Görögországot, Magyarországon 1822-ben meghonosította a lóversenyeket, 1825-ben egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására ajánlotta fel.

1830-as könyve, a Hitel a kibontakozó magyar reformmozgalom programja lett.  Irányította az Al-Duna szabályozását, megépíttette a Lánchidat, az 1848-as forradalom idején a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere volt. Később az udvarral egyre fokozódó ellentétei miatt a rendőrség többször zaklatta. Széchenyi István az 1860. április 8-ára virradó éjszakán "karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott".

(Múlt-kor/MTI)