Kiegyenlített eredményt hozott a műemléki világnap
2007. április 20. 11:00
Korábban
Citrom-díjas Kanonoksor
A szervezet a rossznak minősített felújításokért szintén három citromdíjat osztott ki:Az esztergomi Kanonoksor: A felújítás során mód lenne az eredeti klasszicista térrendszer feltárására és a megtalált díszítőfestés megóvására, az érzéketlen tervezés és a hanyag kivitelezés az értékek pusztulásához vezet.
A váci Főtér: A barokk főtérre ráerőszakolt `álközépkori` kaput illették erős kritikával. Indokolásuk szerint a harmonikus térbe beerőszakolt betonkolosszus nemcsak rombolja az összképet, hanem hamis is. Ugyanilyennek tartják az egykori középkori templom jelzésszerű, de alaprajzában sem hitelesen rekonstruált alapfalait.
A nyírbátori Báthory-kastély: A `legfélrevezetőbb helyreállításért és hasznosításért` odaítélt díj kiosztói hamisnak tartják az egykori barokk magtár korábbi, reneszánsz periódusának rekonstrukcióját.
Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott az ICOMOS kezdeményezéséhez. Az Országgyűlés 1997 júniusában elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, 2001 júniusában pedig a kulturális örökségvédelmi törvényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása új kategóriákat emelt be a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát.
A műemlékvédelem ügyét irányító, koordináló országos szervezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - elődje, az 1957-ben alapított Országos Műemléki Felügyelet révén - idén ünnepli 50 éves fennállását, akárcsak a Műemlékvédelem című folyóirat, a kulturális örökségvédelem legismertebb hazai szaklapja. 2003 végén gazdasági szervezetek és magánszemélyek egyesületet hoztak létre a műemlék-felújítással foglalkozók összefogására. A Magyar Műemlékfelújítók Országos Egyesületének megalapítását az európai uniós tagság kihívásai indokolták.
Hazánkban jelenleg 12,5 ezer védett épület van, ennek az állománynak nem egészen hat százaléka állami tulajdon. A védett épületek közül mintegy háromezer egyházi tulajdon, valamivel több mint ugyanennyi magánhasználatú épület, a fennmaradó rész javarészt önkormányzatoké. Idén februárban újabb negyven építészeti érték került műemléki védettség alá; többnyire lakóházak és templomok vannak a védetté nyilvánított műemlékek között, de akad kőkereszt, szobor és magtár is. Korábban tíz év alatt fele annyi épületet sem vontak védelem alá, mint amennyit az elmúlt három-négy esztendőben.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.