2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Magyar rendezőnek köszönhetjük a Casablancát

2007. április 11. 17:00

Hollywood nagy öregje

Távozásának az volt az oka, hogy ajánlatot kapott az osztrák Sascha stúdiótól, s így remélhette, hogy teljesül régi vágya, a nagyszabású filmek megvalósítása. Bécsben valóban monumentális történelmi és bibliai tárgyú filmeket forgatott: Szodoma és Gomorra (1922), Rabszolgakirálynő (1924). Utóbbit nézte meg Párizsban Jack Warner, ezután szerződtette állandó munkatársnak Kertészt, 1927-ben.

A következő évben már bibliai tárgyú szuperprodukciót forgatott Amerikában, Noé bárkája címmel (1928). A filmet Magyarországon is forgalmazták, s a budapesti bemutatóra Kertész külön kis bevezetőt készített, amelyben személyesen jelent meg a vásznon és magyar nyelven köszöntötte a közönséget. Ez volt az első alkalom, amikor magyar szó hangzott el hangosfilmen.

Kertész gyorsan alkalmazkodott az amerikai filmkultúra követelményeihez, de az Újvilág is hamar a keblére ölelte. Elképesztően gyorsan érvényesült, mivel a mozi népszerű műfajaiban maradandót alkotott. Élete értelme a szórakoztatás volt, de selejtet sohasem adott ki a kezéből, mert az amerikai filmipar jeles képviselőivel, népszerű sztárokkal vette körül magát. Rendkívül termékeny filmrendező volt, évente kétszer-háromszor forgatott, 1912-1962-ig 166 filmet rendezett.

Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi a mai napig sem veszítettek frissességükből (Kid Galahad, 1937; Hét tenger ördöge, 1938; Robin Hood kalandjai, 1938; Ütközőpont, 1950; Huckleberry Finn kalandjai, 1960). Az ő rendezése a filmtörténet leghíresebb háborús melodrámája, a Casablanca (1942), amelyért 1943-ban a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat kapta. Ezen a filmen nemzedékek nőttek fel, s a mai napig műsoron tartják a világ televíziós társaságai.

Kertész szinte halála napjáig dolgozott, utolsó filmjét Komancsok címmel 1962-ben forgatta. 1962. április 10-én halt meg Hollywoodban. Annak ellenére, hogy Kertészt sokan az egyik legamerikaibb művésznek tartják, magyarságát mindig büszkén vállalta, bár haza soha többé nem látogatott.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár