A Tudorok a kihalás szélére sodorták Anglia vadállományát
2007. február 2. 12:30
A legújabb kutatások szerint a Tudorokat terheli a felelősség azért, hogy sok őshonos állat a veszélyeztetett fajok közé került.
Korábban
Gazdasági szükségszerűségből ökológiai katasztrófa
"Katasztrofális hatással járt" - mondja Roger Lovegrove, a Királyi Madárvédelmi Társaság igazgatója, aki hat éven át kutatta Nagy-Britannia vadállományának hosszantartó és szándékos pusztítását. Lovegrove a Silent Fields: The Long Decline of a Nation's Wildlife (Csendes mezők: A nemzeti vadállomány pusztulása) című áprilisban megjelenő könyvében részletesen, fajok szerint leírja azt a középkor óta tartó pusztítást, amelyet a Tudor korszaktól kezdve az emberek az ország állatvilágában okoztak.
"Eddig úgy hittük, hogy a jelenleg veszélyeztetett fajok a 19. századi vadászatnak és a környezeti változásoknak köszönhetik sorsukat. De most felfedeztem egy sokkal mélyebben gyökerező okot, amely megmagyarázza, miért tehettek a későbbi történelem egyéb tényezői ilyen nagy kárt a vadállományban" - mondja Lovegrove.
Az 1532-ben VIII. Henrik által elfogadott és 1566-ban I. Erzsébet által megerősített gabonatörvény minden férfi, nő és gyerek számára kötelezővé tette a kártevők hivatalos listáján szereplő állatok megölését. "Paradox módon ezeknek az állatoknak a többsége ma igen nagy értéket képvisel és törvényi védelem alatt áll" - mondja Lovegrove. A törvénnyel a rossz termések és a nagymértékű népességnövekedés okozta élelmiszerhiányt és járványokat kívánták megakadályozni.
VIII. Henrik pénzjutalmat ígért minden megölt állatért: egy héja vagy holló fejéért egy pennyt, egy borzért vagy egy rókáért 12 pennyt fizettek. Ez tekintélyes összegnek számított akkor, amikor a mezőgazdaságban dolgozók átlagos napi munkabére négy penny volt. A falvaknak meg kellett emelniük az adókat, hogy fizetni tudják a jutalmakat, azok a községek pedig, amelyek nem öltek meg elég állatot, bírságot kaptak.
"Az ösztönzés sikeresnek bizonyult" - mondja Lovegrove, aki több mint 15 ezer angliai és walesi falu iratait nézte át, amelyekből kiderült, hogy a 16-18. század között madarak és emlősök millióit mészárolták le. "Ezekben a dokumentumokban bizonyítékokat találtam arra nézve, milyen őrjöngő gyilkolás folyt évtizedeken keresztül" - állítja Lovegrove.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05