Kádár bűvös vadászatai
2012. május 26. 11:00
A Kádár-rendszer idején a kormánytagok vadászatain kívül külföldi vendégek is gyakran látogatták a magyar erdőt, a perzsa sahtól Fidel Castrón át a nepáli királyig, és Leonyid Brezsnyev is több ízben is megfordult nálunk. Az úri sport népszerűségét a vadászatokon megszülető politikai döntések fémjelezték.
Korábban
A vadászat úri sport volt, nemesek, arisztokraták, királyok és uralkodók kiváltsága. A világháború azonban a magyar vadállományt is megviselte, ezért 1945 után a vadászat újraszervezett kereteket kapott. Létrehozták a vadállomány helyreállításához szükséges úgynevezett kiemelt rendeltetésű területeket, köztük Tildy Zoltán Köztársasági Elnök protokoll-vadászterületeit, valamint olyan rezervátumokat is, amelyek a vadgazdasági hasznosítás mellett kutatási célokat szolgáltak. A kormány vadászatai ez utóbbi helyszíneken zajlottak.
1950-ben a Gazdasági Főtanács kimondta, hogy Gyulaj, Gemenc, Budavidék-Telki és Gödöllő kizárólag állami vadgazdaságok, ezzel meg is születtek azok a központi egységek, melyekre később a kormányvadászatok épültek. A kezdeti partizán jellegű vadászatoknak 1964-ben, az Egyetértés Vadásztársaság megalakítása vetett véget. A társaság megítélése nem volt felhőtlen, a tagok kiváltságos helyzete idővel ellenérzést szült a társadalomban, melyet a korabeli sajtó több ízben meg is fogalmazott.
A Magyar Nemzet 1983. május 19-i száma például szóvá teszi, hogy az egészségtelenül megduzzadt vadállomány mérhetetlen károkat okoz évről évre a mezőgazdaságnak, vagy hogy a Budai-hegység háromnegyed része zárt terület, így a fővárosi tömegek csak a közigazgatási határokon belül járhatják a természetet.
Szemtanúk szerint a vezetők kínosan ügyeltek a vadászat írott és íratlan szabályainak betartására, de kiváltságos helyzetükből adódóan nem egy esetben kivételt is képeztek azok alól. A vadászatok terítékkel és esti vacsorával zárultak, ahol a kártya mellett a tánc is helyet kapott. De nem csak az elvtársak ropták szívesen, egy ízben a perzsa sah is magyar módra mulatott. Az egyetértés vadásztársaság visszásságait maga a társaság is érezte, amit mi sem bizonyít jobban, mint saját vicclapjuk, a Fácán Matyi. Ebben a többi között önmagukat, a mindenáron vadásztatást, vagy az elkényelmesedett vadászatokat figurázták ki.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 1. A középkori város és a céhes ipar](/ih0Ax/label/.cut-640x400/792.jpg)
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40