Művészettörténeti legenda volt Goya szerelme
2007. január 30. 11:45
Egy spanyol kutatónő szerint a festészet történetének egyik legnagyobb szerelmi románca, Francisco de Goya és patrónusa, Alba hercegnő szenvedélyes viszonya csupán a fantázia szüleménye volt.
Korábban
A zseniális és faragatlan Francisco de Goya és a gyönyörű Alba hercegnő közti viszony minden bizonnyal csak az emberek fantáziájának szüleménye lehet - állítja a Prado múzeum Goya-szakértője, Manuela Mena, aki a `The Duchess of Alba, Goya's Muse: Myth and History` (Alba hercegnője, Goya múzsája: mítosz és történelem) címet viselő új könyvében nemrég talált levelekkel támasztja alá elméletét.
Egyes kutatók szerint a képen Alba hercegnő teste látható egy másik nő fejével. |
1796-ben elhunyt a hercegnő férje, és a 34 éves, társadalmi sikere csúcsán álló gyönyörű özvegy visszavonult Cádiz melletti családi birtokára. Ekkor meghívta magához Goyát is: a festő 1797 júliusától a következő márciusig élt nála, és ekkor festette patrónusának legintimebb képeit. A pár ekkor kiteljesedett állítólagos szerelme alapján regények, filmek és tudományos dolgozatok készültek - részben éppen a Prado kiadásában.
Goya 1800 körül készítette a két maja-képet, amelyek az aktábrázolás velázquezi és tizianói hagyományait vitték tovább, mitológia és allegóriák nélkül. A Meztelen maja modellje egy arisztokrata felesége volt, aki a festő szeretője lett. Amikor a férj látni kívánta az elhúzódó munka eredményét, a legenda szerint Goya egy éjszaka alatt elkészítette a Ruhás maját - az ugyanazon pózban fekvő nőalak felöltözve még "szexisebbnek" hatott. Ismerje meg a festő életét! |
A könyv egy kétszáz éves love storyt szeretne megcáfolni - a spanyol lapok szerint hiába, mivel a szerelmi történet továbbra is sokkal hihetőbb maradt a kutatónő elképzeléseinél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap