Művészettörténeti legenda volt Goya szerelme
2007. január 30. 11:45
Egy spanyol kutatónő szerint a festészet történetének egyik legnagyobb szerelmi románca, Francisco de Goya és patrónusa, Alba hercegnő szenvedélyes viszonya csupán a fantázia szüleménye volt.
Korábban
A zseniális és faragatlan Francisco de Goya és a gyönyörű Alba hercegnő közti viszony minden bizonnyal csak az emberek fantáziájának szüleménye lehet - állítja a Prado múzeum Goya-szakértője, Manuela Mena, aki a `The Duchess of Alba, Goya's Muse: Myth and History` (Alba hercegnője, Goya múzsája: mítosz és történelem) címet viselő új könyvében nemrég talált levelekkel támasztja alá elméletét.
Egyes kutatók szerint a képen Alba hercegnő teste látható egy másik nő fejével. |
1796-ben elhunyt a hercegnő férje, és a 34 éves, társadalmi sikere csúcsán álló gyönyörű özvegy visszavonult Cádiz melletti családi birtokára. Ekkor meghívta magához Goyát is: a festő 1797 júliusától a következő márciusig élt nála, és ekkor festette patrónusának legintimebb képeit. A pár ekkor kiteljesedett állítólagos szerelme alapján regények, filmek és tudományos dolgozatok készültek - részben éppen a Prado kiadásában.
Goya 1800 körül készítette a két maja-képet, amelyek az aktábrázolás velázquezi és tizianói hagyományait vitték tovább, mitológia és allegóriák nélkül. A Meztelen maja modellje egy arisztokrata felesége volt, aki a festő szeretője lett. Amikor a férj látni kívánta az elhúzódó munka eredményét, a legenda szerint Goya egy éjszaka alatt elkészítette a Ruhás maját - az ugyanazon pózban fekvő nőalak felöltözve még "szexisebbnek" hatott. Ismerje meg a festő életét! |
A könyv egy kétszáz éves love storyt szeretne megcáfolni - a spanyol lapok szerint hiába, mivel a szerelmi történet továbbra is sokkal hihetőbb maradt a kutatónő elképzeléseinél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap