Kínai tévésorozat kutatta a nagyhatalmak titkait
2007. január 3. 10:15
Kína jelentősége az elmúlt évtizedekben egyre nőtt és ennek fokmérőjeként kezeli több szakértő azt a tévésorozatot, amelyet röviddel ezelőtt sugárzott a kínai nemzeti televízió.
Korábban
Tanulnak a múlt hibáiból
`A nagyhatalmak felemelkedése` címet viselő sorozat pekingi megfigyelők szerint azt akarja bemutatni, hogy Kínának a saját felemelkedése során mit kell megtanulnia a történelemből, és milyen hibákat kell elkerülnie. A szuperhatalmak felemelkedését az állami televízió kettes csatornája 12 részben sugározta, és a sorozat igen nagy nézettséggel futott. A középpontban a múlt és a jelen kilenc nagyhatalma állt: Portugália, Spanyolország, Hollandia, Németország, Franciaország, Oroszország, Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A két alapvető kérdés, amit jeles szakértők és történészek segítségével meg akartak válaszolni, az volt: miként szerezték meg ezek az országok a világot befolyásoló szerepüket, és aztán hogyan vesztették el azt.
A Nagy Armada bukása is elővigyázatosságra intett |
A tv-sorozatban az Egyesül Államok történelméből különösen nagy hangsúlyt kaptak Abraham Lincolnnak a nemzeti egység megteremtését szolgáló lépései, valamint Franklin D. Roosevelt elnök döntései a piacgazdaságba való erősebb állami beavatkozásról. Ez persze érthető, hiszen Kínában mindkét téma nagyon is aktuális, az irányított kapitalizmus és a Tajvannal fennálló kapcsolatok miatt.
Németország esetében viszont nem Marx osztályharca, hanem a vaskancellár, Bismarck tevékenysége állt a kínai film középpontjában. A film így a porosz kancellár katonai erőbe vetett hitét, a parlament szerepének viszonylagossá tételét, valamint a fejlett oktatás- és szociálpolitikát emelte ki. A nemzeti szocializmust alig, a volt NDK-t pedig egyáltalán nem érintette a kínai sorozat, ezzel szemben Bismarckot az össznémet történelem központi alakjaként mutatta be. A kínai kommentár szerint Bismarck sikeres modellt talált a későn induló fejlődő országok számára, amelyek ezzel lehagyhatták a fejlettebbeket.
A különböző kommentárok a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól a International Herald Tribune-ig azt feltételezik, hogy a tévésorozat mögött a pekingi vezetés politikai szándékai bújnak meg, saját ambícióikat akarják hangsúlyozni, és be akarják vonni az ország lakosságát a nagyhatalmi szerepről szóló vitába - írta az ORF, az osztrák rádió és televízió internetes portálja.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez 2024.10.03.
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására 2024.10.03.