A középkorban készült Róma nőstényfarkasa
2006. november 27. 12:30
Róma alapításának szimbólumát, a Romulust és Remust tápláló nőstényfarkas híressé vált szobrát az ókor helyett a középkorban alkották meg.
Korábban
A szobor Róma legendás alapítóit, Romulust és Rémust ábrázolja, akiket a monda szerint egy nőstényfarkas nevelt fel. A kutatók a bronzöntvény technikáját vizsgálva jöttek rá, hogy csupán egy középkori alkotásról van szó. Az új felfedezés rombadöntötte azt a korábbi elképzelést, miszerint a szobor a Római birodalom idejében a város jelképe volt. Reneszánsz mestermű a város szimbóluma
Korábban ugyanis azt gondolták, hogy a nőstényfarkas az i.e. 5. században készült egy etruszk műhelyben, vagy esetleg Vulca of Veii etruszk szobrász mesterműve, és Róma etruszk uralom alól való felszabadulását szimbolizálja. A szakértők azonban néhány éve megállapították, hogy a szoborcsoportból a két emberalakot csak később, a reneszánsz idején `toldották hozzá` a farkashoz, hogy illeszkedjen a Róma alapításáról szóló legendához.
"A legutóbbi vizsgálatok pedig azt is kimutatták, hogy az anyafarkas sem ókori, hanem reneszánsz alkotás" - nyilatkozta Adriano La Regina, a római La Sapienza Egyetem szakértője. Erre a szobor restaurálása során jöttek rá, amikor bebizonyosodott, hogy a farkas egyetlen öntvényből készült, ez az öntési technika viszont az ókorban nem volt jellemző. "A középkori és az ókori öntvények abban különböznek egymástól, hogy míg az utóbbit több különálló darabból állították össze, a középkorban már egyetlen öntvényből készültek a szobrok" - tette hozzá a kutató.
A 2000-ben végzett restaurálás eredményeit viszont nem igazán vették figyelembe szakmai körökben sem. A Capitolium Múzeumban, ahol a szobrot kiállították, a szobor keletkezésének idejét még mindig i.e. 480-470-ra teszik. "A restauráció eredményeit egyszerűen elvetik" - nyilatkozta a hírügynökségeknek La Regina. "A társadalom és a szakma nehezen fogadja el, hogy Róma szimbóluma nem ókori, hanem viszonylag új alkotás."
Az anyafarkas volt Mussolini egyik kedvenc szobra, ugyanis ő magát az Új-Róma alapítójának tekintette, és ezért számos szobormásolatot ajándékozott baráti országoknak. Az 1960-as római olimpiának is ez a szobor volt a jelképe, ma pedig előszeretettel használják a turistáknak szánt ajándéktárgyakon.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap