A radikális reformátor: 475 éve halt meg Ulrich Zwingli

Szemben Lutherrel

A mozgalom a szomszéd kantonokban is elterjedt, Zwingli Heinrich Bullingerrel 1528-ban részt vett egy berni hitvitán, s ott elfogadták a reformáció alapelveit. Ennek fő tételei: Isten igéjéből születik az egyház és csak Krisztus a feje; az egyház törvényei csak akkor kötelezőek, ha megfelelnek a Bibliának; csak Krisztus az ember megigazulása; a Biblia nem tanítja Krisztus testi jelenlétét az úrvacsora kenyerében és borában; a mise durva támadás Krisztus áldozata s halála ellen; nincs bibliai alapja a purgatóriumnak, a közbenjárásnak a halottakért, a templomi képeknek és szobroknak; a házasság mindenkinek törvényes.

1525-ben létrejött az anabaptisták (újrakeresztelők) még radikálisabb csoportja, akikkel Zwingli eredménytelenül vitázott. A zürichi tanács végül elfogta, majd kivégeztette vezetőiket, Zwingli pedig teológiai elveik cáfolataként megírta Keresztségről című művét. Bár Lutherrel sok kérdésben egyezett véleményük, felfogásuk az istentiszteletről és miséről élesen szemben állt. Luther Krisztus teste és vére valós jelenlétét hirdette az eucharisztikus kenyérben és borban - Zwinglinél az anyagi elemek nem azonosak Krisztussal, csak az ő isteni jelenlétét jelentik, ezt a Szentlélek erejével fogják fel a hívők. A vita elfajult, Lutherék nem ismerték el a svájci mozgalmat valódi hitújításnak. A Fülöp hesseni fejedelem szervezte Marburgi dispután 1529-ben Zwingli, Luther és Martin Bucer a legtöbb kérdésben egyetértett, de a fentiek miatt Luther kezet sem fogott ellenfeleivel: itt váltak szét a lutheri és kálvini tanok.

Svájcban a katolikus, erdei kantonok harcra készültek, a protestánsok mellé csak Hessen állt. A seregek 1529-ben Zürichtől délre, Kappelnél kerültek szembe egymással, ám ekkor még kibékültek. Az erdei kantonok új támadást indítottak, Zwingli hiába kért segítséget Velencétől és a franciáktól, Bern csak gazdasági lépéseket tett. A kappeli csatában a katolikusok győztek, a tábori lelkészként elesett Zwingli tetemét elégették, porát szétszórták.

Zwinglit humanista képzettsége és platonikus filozófiai tanulmányai Luthernél jóval szabadabb gondolkodóvá tették. A zürichi tanács révén elérte a kialakult szertartásrend és az egyházi alkotmány fokozatos megváltoztatását, s egy valódi keresztény államot képzelt el. Genfben e gondolatot karolta fel Kálvin, teológiáját Bullinger folytatta.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

1. A svájci reformáció atyja
2. Szemben Lutherrel