Vasbeton pajzs lesz a mosonmagyaróvári 56-os emlékmű fókuszában
2006. július 27. 11:45
Lenzsér Péter, az 1956-os mosonmagyaróvári emlékhely koncepciótervének kidolgozója az október 26-i sortüzet állítja fókuszba: építészeti megoldásokkal szeretné megidézni, és a közgyűjtemény látogatóinak átélhetővé tenni a fél évszázaddal ezelőtti események drámaiságát. Erről az Ybl-díjas építész beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy koncepcióját ismertette a helyi képviselőtestület '56-os munkacsoportjával Mosonmagyaróváron.
Korábban
Az emlékhelyet a város az üresen álló határőrlaktanya egy részében akarja kialakítani, ahonnan 50 évvel ezelőtt a téren összegyűlt tömegre lőttek. A tervező a laktanya homlokzatával szemben, az épület előtti út túlsó oldalán egy hatalmas vasbeton pajzsot képzel el. Mögötte földből formált domb jelképezné a laktanyával szembefeszülő tömeget. A mostani emlékmű a laktanya előtt
A tragikus események előzményeinek és következményeinek dokumentumai az épületben kapnának helyet. Az október 26-ai sortűz tragikumának átéléséhez sajátos építészeti megoldást javasol: az emelkedő pályájú zárt folyosó egyirányú utcaként terelné az emlékhely látogatóit a kálváriás stációkon keresztül a domb belsejébe, s onnan a pajzs előtti erkélyre. "A vesztőfal előtt állni teljesen kiszolgáltatott helyzetet teremt, onnan nincs hová hátrálni, mint ahogy a sortűz áldozatainak sem volt annak idején" - mondta az építész. Az emlékhelyhez kapcsolódó dokumentációs központot az alagsorban ajánlja elhelyezni Lenzsér Péter. "Ez is jelképes lenne, mert mindenki úgy tudta, hogy a korabeli titkos iratokat akkoriban ott tárolták" - tette hozzá.
Szentkuti Károly alpolgármester, az '56-os munkacsoport vezetője elmondta: a laktanyából négyszáznegyven négyzetmétert ad át a határőrség az emlékhely számára. A politikus kitért arra, hogy a közgyűjtemény az elgondolások szerint megemlékezik Moson megye XX. századi veszteségeiről: a holokauszt, illetve a kitelepítések áldozatairól. "Szakmai körökben felvetődött, hogy közép-európai kitekintést is nyújthatna a kiállítandó anyag" - mondta Szentkuti Károly.
Az idén kétmillió forintot fordít az önkormányzat a szakmai program elkészítésére. A megvalósítás az alpolgármester szerint százmilliós nagyságrendű költséget igényel, amelyhez a fedezetet több forrásból kell előteremteni. A leendő emlékhely megnyitásának időpontjáról Szentkuti Károly nem akart becslésekbe bocsátkozni.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
- Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Hírhedten elviselhetetlen anyósok a történelemből tegnap
- Törökország a régészek paradicsoma tegnap
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése tegnap
- A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek tegnap
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 2025.01.20.
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 2025.01.20.