Kézikönyv Magyarország és a keresztesek kapcsolatáról
2006. július 11. 13:15
Az Attraktor Kiadó gondozásában megjelent impozáns kötet segítségével részletesen megismerhetjük Magyarország szerepét az európai történelem egyik legnagyobb hadi eseményében.
Korábban
Megítélés a jó kezdetektől a rossz befejezésig
A keresztes hadjáratok megítélése történeti koronként változott. Laszlovszky József, a kötet egyik szerkesztője ezeket foglalja össze, nem palástolva el a kutatási nehézségeket. Felhívja a figyelmet az értékelést befolyásoló politikai szempontokra és ideológiai tényezőkre, a terminológiai pontatlanságokra. Szerinte ahogy 2001. szeptember 11-e után még markánsabbá vált a "másik oldal" véleményének a megismerése, úgy hasonló problémák mutatkoznak az egyházi lovagrendekről alkotott ismeretekben. A történet nem példa nélküli: a Harmadik Birodalom keleti politikáját a marxista történetírás előszeretettel vetítette vissza a Német Lovagrend hasonló irányú törekvéseire.
A kötet két nagy témakört tárgyal: a keresztes hadjáratokat, illetve az egyházi lovagrendek magyarországi jelenlétét. Mivel a szerkesztők szerint a profán történelemszemlélet hajlandó figyelmen kívül hagyni a vallásos meggyőződést, ami a Szentföld felszabadítására induló tömegek fő mozgatórugója volt, így a keresztes háborúk teológiai, spirituális és egyházpolitikai hátterének fontos kérdését a kötet másik szerkesztője, Zsengellér József elemzi. John France a korai keresztes hadjáratok eseménysorát mutatja be, Borosy András és Laszlovszky József tanulmánya pedig bekapcsolja Magyarországot az európai vérkeringésbe.
A szakirodalom három fontos korszakot különít el az Árpád-kori Magyar Királyság és a keresztes hadjáratok vonatkozásában. Ennek csúcspontját II. András 1217-es vállalása jelentette, ezért az akcióval három tanulmány is foglalkozik. Zsoldos Attila Magyarország bel-, és külpolitikai helyzetét mutatja be, amikor a király atyjának, III. Bélának a fogadalmát valósította meg, de lelkesedése nem volt határtalan: a Szentszéknek többször is figyelmeztetnie kellett az eskü végrehajtására. Veszprémy László magával a hadjárattal ismerteti meg az olvasót: a források segítségével részletesen elemzi a történéseket: az időközben fellépő pénzügyi nehézségeket, az óvatos hadi felfogást és a hazautat. Major Balázs "a másik oldalt" képviselve arra tér ki, hogyan látták az arabok a magyar kereszteseket, és felhívja a figyelmet a keleti kútfők sajátosságaira, sokszínűségére.
Akkó elestével (1291) nem értek véget a Szentföld visszafoglalására tett kísérletek, amint ezt Norman Housley A kései keresztes hadjáratok c. tanulmánya is bizonyítja. A kérdést 1274 és 1580 között egyetlen pápa sem vette le a napirendről, bár a keresztes eszme átalakult a husziták, majd az oszmánok elleni küzdelem vezérgondolatává. Bárány Attila Magyarország szerepét taglalja a kései keresztes hadjáratokban. Az Anjou-korban úgy tűnt, hogy a magyar király nélkül egyetlen nagyobb keresztes vállalkozás nem képzelhető el. Az oszmánok előretörése Zsigmondot, Hunyadi Jánost is tettekre sarkallta. A szerző árnyaltan mutatja be Mátyás reális gondolkodását és elképzeléseit.
Majorossy Judit, a kötet harmadik szerkesztője békésebb vizekre invitálja az olvasót. Tanulmányában nem hadi cselekményekről, hanem a zarándokok hétköznapjairól nyerhetünk képet. Hogyan lehetett megközelíteni a területet? Milyen papírokra volt szükség? Meddig tartott az út? A felmerülő nehézségek közismertek voltak. Nem véletlenül vélekedett így Eberhard württembergi herceg: "Három dolog van egy férfi életében, amit ilyen vagy olyan okból az ember nem szívesen tanácsol másoknak: a házasság, a háborúskodás és a szentföldi zarándoklat. Mindegyik jól kezdődik, de igen könnyen rosszul végződik."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.