Hétvégi várkalauz: Ónod
2006. június 9. 13:15
Ezen a héten Ónodra kalauzoljuk az érdeklődőket, tartson velünk híres várakat bemutató sorozatunk harmadik részében!
A régészeti feltárások eddigi megállapításai szerint a 14. században a környező vidéket magáénak mondó Czudar Péter bán a jobbágyfalu plébániatemplomát kisajátította magának, mellé egy erős kőtornyot emeltetett, majd az egészet fallal körülvéve, itt ütötte fel földesúri szállását. Utódainak azonban nagy bosszúságot okozott azzal, hogy erre nem kért uralkodói engedélyt. A két évtizedes pereskedést még fokozta a leszármazók közti egyezség hiánya is. Végül Luxemburgi Zsigmond király jóváhagyta az elkészült vár fennmaradását, ami főleg a Czudarok jelentős udvari pozíciókat betöltő szerepével magyarázható. Metszet a 19. századból a gabonaraktárral A romok a helyreállítás előtt
A várépítő Czudarok kihalása után az erődítményt a Rozgonyi família szerezte meg, de viszonylag sűrűn változtak birtokosai. A 16. század közepén a Magyar Királyság alföldi területeit elfoglaló törökök egyre nagyobb veszélyt jelentettek Borsod vármegyében is. Ezért akkori tulajdonosai, a nagyhatalmú befolyásos Perényiek jelentős mértékben átalakítatták a várat, egy szabályos alaprajzú, sarkain az akkori hadiépítészetnek megfelelő olaszbástyás védőövvel vették körbe. Természetesen a katonai célú épületrészeken kívül a főnemesi család számára alkalmas palotaszárny is készült, ennek munkálatairól szerencsés módon fennmaradtak a korabeli iratok.
A Perényiek után a vár a királyi Kamara igazgatása alá került, falain zsoldos katonák álltak strázsát. Végvári jelentősége az egri vár 1596-os eleste után nőtt meg, a Kassa felé vezető utat védelmezte. Számos vitézi cselekedetet, diadalittas győzelmet vagy éppen kegyetlen vereséget értek meg az ónodi vitézek, ahogyan éppen a hadiszerencse forgott. 1603-tól ismét magánkézbe került, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg.
A felingerelt egri és szolnoki törökök - a források tanúsága szerint - 1639. októberében váratlanul csaptak rajta a településen. Megszállták és felgyújtották a palánkfallal övezett mezővárost, majd a huszárvárat is megostromolták. A felriadt helyőrség vitézül harcolt, így a kővár a keresztények kezén maradt. A törökök távoztával elkezdődtek a helyreállítások, a falakat megerősítették, a katonaság létszámát ötszáz lovasra és négyszáz gyalogosra emelték. A XVII. század utolsó harmadában azonban már nem számított komolyabb katonai jelentőségű végvárnak, az ostromló hadak könnyű prédájának bizonyult. 1688-ban a kurucokkal szövetséges krími tatárok felgyújtották, többé nem állították helyre, hadi jelentősége megszűnt.
A Rákóczi-szabadságharc kezdetekor a romos falakat egy császári dragonyosezred használta védekezésül Ocskay László felkelőivel szemben. A magyar történelemben híres 1707-es kuruc országgyűlés sem itt, hanem a rengeteg felállított sátornak tágas helyet biztosító, túlparti körömi mezőn zajlott. Itt esett meg azonabn a tragikus esemény, amikor a "nagyságos fejedelem" véleményével ellenkező két Turóc vármegyei követet a seregvezérek karddal súlyosan megsebesítették. A másnapi ítélettel az elégedetlenkedőkkel szemben statuáltak példát. Mivel Rakovszky Menyhért már meghalt, így csak Okolicsányi Kristófot fejezhették le, holttestüket ló farkára kötve végighurcolták a táboron, majd a szemétdombra vetették. A fellelkesült nemesi rendek még aznap kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
A véres hadjáratok befejezése után az ónodi várromot már csak gazdasági célokra használták, az egyik várfal mellé téglából gabonaraktárt emeltek. Pusztulását a 19. században a Sajó folyó árvizei jelentős mértékben elősegítették, az alámosott kőfalak sorra dőltek le. Persze a gazdátlan romok ideális építőanyagul kínálkoztak, a lakosság szekérszámra hordta el a köveit. Az egykor fényes napokat látott erődítményben 1985-ben régészeti feltárás és helyreállítás indult meg Révész László vezetésével, ami az anyagi lehetőségek függvényében napjainkban is folytatódik. A négyszögletes alapterületű erősség helyreállítása jelenleg is folyik, ezért nem látogatható.
Megközelíthetőség
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Az első világháború valódi arcát mutatta meg regényeiben Erich Maria Remarque
- Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc
- Az első világháború poklát is megjárta Tolkien, A Gyűrűk Ura alkotója
- Egy magyarnak köszönhetjük az olasz eszpresszót
- Nem törődött bele a sévres-i békeszerződésbe Musztafa Kemál
- Az ópiumfogyasztók számának növekedését eredményezte az orosz cár alkoholtilalma
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap