Bartók és a Toldy-kör emlékszalagja
2006. március 27. 10:00
125 éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla Nagyszentmiklóson. A Múlt-kor a száraz életrajzi adatok felsorolása helyett egy olyan tárgyi emlék bemutatásával emlékezik a zeneszerzőre.
Korábban
A leszármazottak tulajdonában lévő tárgyak érdekes adalékokkal tudnak szolgálni egy-egy személy életútjához. Segítségükkel a történelem kézzelfoghatóvá válik. A most bemutatandó tárgy egy egyszerű, fehér színű selyemszalag. Sávosan szőtték, egyes részein babérleveles motívumokat alakítottak ki. Rajta szépen ívelt betűkkel a következő szöveg olvasható: `A Toldy-Kör 1926 XI. 21 / A nagy magyar zeneköltőnek!` Szerencsére más források segítségével rekonstruálni lehet, hogy az egykori koszorút díszítő szalag milyen módon került Bartók Bélához.
A pozsonyi Toldy-kört 1874-ban alapították. A szervezet fontos szerepet töltött be a város kulturális életében. Vezetői között olyan személyeket találunk, mint Pávay Vajna Gábor, Thaly Kálmán, Jankovics Marcell. 1911-ben a tagok által szervezett gyűjtés eredményeként állították fel Petőfi Sándor szobrát Pozsony legszebb - a hajdan Kossuth Lajos nevét is viselő - központi terén, a Sétatéren. A 20. század elején az egyesület állást foglalt a pozsonyi egyetem létrehozása mellett is. Ez végül a pénzügyi nehézségek miatt nem valósult meg. 1925-ben műkedvelő színjátszó egyesületet hoztak létre. Az előadások során magyar szerzők darabjait állították színpadra.
Bartókot igen bensőséges kapcsolat fűzte a városhoz. Édesanyja, Voit Paula ősei a tősgyökeres pozsonyi családok közé tartoztak. Az ifjú Bartók középiskolai tanulmányait a pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákjaként végezte, ahol 1899-ben érettségizett. Rendszeresebb zenei képzésben is Pozsonyban részesült. Bár Bartók lakhelye később Budapest lett, gyakran látogatta meg a városban élő édesanyját. A zeneszerző kilenc alkalommal lépett fel Pozsonyban, közös hangversenyeket adott a Toldy-kör férfikarával.
A hangverseny nagy sikert aratott. Nem véletlen az sem, hogy a koszorúk szalagjait hogyan rendezték el, mivel a trianoni békediktátum értelmében Pozsony már Csehszlovákiához tartozott. Bartók a későbbiekben sem hanyagolta el a felvidéki magyarságot, felkereste Kassát, Losoncot, Komáromot, Rimaszombatot és Eperjest. A körülmények olykor méltatlanok voltak, a hatóságok is többször gördítettek akadályokat beutazásai elé, ám a koszorú fehér szalagja arról tanúskodik, hogy Bartók Bélát már akkor nagy magyar zeneszerzőnek tartották.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen tegnap
- A magyar divat koronázatlan királynője volt Rotschild Klára tegnap
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság tegnap
- Félmillió áldozatot követelt a Banglades függetlenségét is elhozó Bola-ciklon tegnap
- Jezsuita mintára hozta létre Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet tegnap
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin 2024.11.12.
- First Ladyk politikai szerepben 2024.11.12.
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást 2024.11.12.