250 éves a Magyar Országos Levéltár
2006. március 2. 11:00
Korábban
Küzdelem a levéltár létrehozásáért
A pozsonyi régi városháza udvara
A 17. század elején változás figyelhető meg: megjelent a szervezettség igénye. 1608-ban arról határoztak, hogy Mátyás főhercegnek át kell adni az ország jelvényeit és okleveleit. Illésházy István nádor elkezdte a fontos dokumentumok gyűjtését. Egy 1613-as törvényi rendelkezés értelmében a nádor özvegyénél lévő eredeti okleveleket át kell adni a rendeknek, akik lajstromozzák azokat, és átadják az utódnak. Az Archivum Regni kifejezést ekkortól a rendek levéltáraként értelmezték. A Wesselényi-összeesküvés következtében sokáig nem volt nádora az országnak, és a felkelés felgöngyölítésekor a Habsburgok lefoglalták a Nádasdy-levéltárat is.
Buda visszavívása és a politikai viszonyok konszolidálása után 1689-ben a rendek már szorgalmazták az országos levéltár felállítását. A birtokviszonyok rendezése érdekében ugyanis szükség lett volna a hiteles dokumentumok összegyűjtésére. Elképzeltek egy olyan gyűjteményt is, amelyben a nemesi családok helyezték volna el okleveleiket. A levéltárat ott kívánták felállítani, ahol az országgyűlés működött. A javaslatok megvalósítására végül a Rákóczi-szabadságharc miatt nem került sor.
A 18. század első évtizedeiben az országgyűlések rendre foglalkoztak a levéltár ügyével. Ebből a csendes küzdelemből a nemesség vette ki a részét, mivel feltett szándékuk volt, hogy a gazdasági és politikai hatalom alapjait rögzítő okleveleket az archívumok őrizzék. 1723-ban döntöttek arról, hogy Pozsonyban, az Ország Házában kell az Archivum Regnit felállítani. Hármas gyűjtőkört határoztak meg: az egész országra vonatkozó országgyűlési, közigazgatási és jogszolgáltatási iratok; a nagybírák működése során keletkezett dokumentumok hiteles másolatai (évenkénti leadással); a magánosok által letett iratok. Mindezek ellenére az intézmény létrehozás akadályokba ütközött. 1741-ben a karok és rendek kérték Mária Teréziát, hogy hajtsa végre az 1723-as törvényben megfogalmazott határozatot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
