Vízi úton népesült be a világ
2006. február 27. 13:00
Az ember elterjedésére vonatkozó két új elmélet közül az egyik a Neander-völgyi közel-keleti származását, a másik az első észak-amerikai populációk szibériai eredeztetését tagadja.
Korábban
A Guardian januári számában közzétett elmélet tagadja azt a sokat hangoztatott nézetet, miszerint a Neander-völgyi ember a Közel-Keletről származik, ahonnan gyalogszerrel közelítette meg Európát. A spanyol tudósok új teóriája a Gibraltári-szoroson, Észak-Afrikából Dél-Spanyolországba történt áthajózás mellett érvel.
Ez a távolság akkoriban sem haladta meg a tíz kilométert, ráadásul apró kis szigetek tarkították. Így egész könnyen belátható, hogy egyik oldalról a másikra való átjutás nem jelenthetett leküzdhetetlen akadályt a Neander-völgyi számára. Az elmélet alapját Ceuta - a kis észak-afrikai spanyol enklávé - határai között található La Cabililla de Benzú területén fellelt vadászó-gyűjtögető közösségek maradványai jelentik. Az itt talált kőeszközök korabeli példányai ugyanis feltűnően hasonlítanak az egykorú Dél-Spanyolországiakhoz.
Az "áthajózás-elméletének" igazolása megválaszolná, hogy miért kerültek elő az Ibériai- félszigeten a Franciaországban találtaknál régebbi, embertől származó leletek. Ha ugyanis a közel-keleti bevándorlás elméletét fogadnánk el kizárólagosnak, akkor felvetődik a kérdés: hogyan érkezhetett a Neander-völgyi először Spanyolországba, s csak azt követően francia földre?
Fókavadászok voltak az első amerikaiak
A St. Louis-ban nemég megtartott konferencia kapcsán kapott nyilvánosságot a másik elmélet. Ez az észak-amerikai bevándorlásra vonatkozó máig legnépszerűbb nézetet kérdőjelezi meg, hogy az átkelés - mintegy 13500 évvel ezelőtt - Szibériából a Bering-szoroson át történt. Dennis Stanford régész szerint az első amerikaiak spanyol fókavadászok voltak, az Atlanti-óceán áthajózása pedig egy nagy zsákmánnyal kecsegtető vadászat különös eredménye lehetett. Az Ibériai-félsziget kb. 20.000 éve élt lakosai tengeri állatokra vadásztak, s ehhez olyan hatalmas csónakokat használtak, amelyekben akár egy tucat felnőtt is elfért. Az egyik ilyen vadászat során fordulhatott elő, hogy a csoport - a "nagy fogás" reményében - egészen Izlandig merészkedett, ahonnan az áramló jégtömeg Amerikába sodorta őket.
A bizonyíték - akárcsak a Neander-völgyi afrikai eredeztetése kapcsán - ez esetben is tárgyi eredetű: az Új-Skóciában (Észak-Kelet Amerika) talált dárdahegyek nem a szibériaiakkal, hanem észak-spanyolországból származókkal mutatnak közeli rokonságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről
- 10 félresikerült kivégzés a történelemből
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult
- 10 tény a Mona Lisáról
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap