Monet, Claude

Claude Monet 1840. november 14-én Párizsban született. Apja kereskedő volt, ő ifjúkorában Le Havre-ban élt. Itt ismerte fel tehetségét Eugéne Boudin, akinek tanácsára az akkor dívó műtermi munkával szemben a szabadtéri plein air-stílushoz csatlakozott. Ez kifejező eszközként a levegő és a fény jelenségeit használta, ami az impresszionizmus fő jellemzője lett.

Monet 1859-ben Párizsba költözött, megismerkedett a barbizoni tájképfestő-iskola mestereivel, majd Camille Pissarróval, az impresszionizmus másik jelentős alakjával. 1860-1862 között Algériában volt katona, piktúrájára erősen hatottak az afrikai nap élénk színei. Leszerelése után kötött ismeretséget Auguste Renoirral és Alfred Sisley-vel. Jelentősen hatott rájuk Edouard Manet, akit vezérüknek tekintettek az impresszionisták, bár ő művészeti elveikkel nem értett egyet, náluk zártabb, hagyományosabb kompozíciós elképzelései voltak.

Párizs akkori művészeti életét az akadémikus festészetet kultiváló Szalon kiállításai határozták meg. Ennek ellenzékeként létrejött a Visszautasítottak Szalonja, a Szalonból kimaradt művészek fóruma. Monet és társai ehhez csatlakoztak s a fontainebleu-i erdőbe jártak tájképet festeni. Monet első jelentős képei az 1860-as évek közepén készültek. Piktúrájának önálló jellege az 1866-os Reggeli a szabadban című képén jelenik meg először, itt az anyagszerű, realista ábrázolás együtt jelentkezik a fényjelenségek érzékeltetésével. Párizsi képein a levegő vibrálása is érezhető a napfényben, amely besugározza a várost. A Terasz le Havre mellett vagy a Nők a kertben az impresszionizmust közvetlenül előkészítő képek. Ezután Renoirral a Szajnát festette, a napfényes természet, a víz reflexiói, a színes árnyékok teszik mozgalmassá képeit. Monet és Pissarro a porosz-francia háború miatt Londonba ment, ott lenyűgözte őket Turner művészete, A londoni parlament című képe felhasználta az angol köd formaoldó hatását. A japán fametszetek is hatottak rá, akár kortársaira, Hollandiában csatornákat, hajókat, szélmalmokat festett.

1872-78 közt Argenteiul-ben élt, impresszionizmusa kiteljesedett, optikai látomásaiban az ember csak alárendelt elem. Ekkori párizsi képeit a remegő atmoszféra, a napfényes színek teszik elevenné. Mozgalmuk első, 1874-es kiállításán a mozgalom névadója Monet az Impresszió, a felkelő nap című képe lett, stílusuk a pillanatnyi benyomásokat, a légkör változásait ragadta meg. Ez jelenik meg Monet azon képsorain is, melyeket azonos témákról, de különböző napszakban, más-más fényviszonyoknál festett. Első ilyen sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról készült.

Csoportjuk a 80-as években felbomlott, Monet 1878-ban Vétheuil-be, 1883-ban Givernyba költözött, mindkét hely számos képét ihlette. Ezek az évek hozták meg művészete elismerését, 1889-ben Rodin-nel közös kiállításának óriási sikere volt. 1890-es Szénaboglyák sorozata főleg a légköri jelenségeket tükrözi, a tárgyat mellékesnek tekinti. Leghíresebb, 1890-92-es sorozatán, a Roueni katedrálist ábrázoló képein szinte eltűnik az épület, a kőcsipkék részletei, csak a levegő és a fény rezgése látható reggel, délben, délután és este.

A XX. század első éveiben festett Temze-képei Turner hatását mutatják, a köd, a gyárak füstje, a londoni szmog elhalványítja a hidakat, a parlament tornyát, piktúrája újabb magaslatait érve el. 1908-1910 között megromlott szemmel Velence csatornáit, műemlékeit festi, majd giverny-i kertjének virágaival, japán hídjával, a vízfelületek szín-játékával szinte tárgy nélküli képeket alkot. Tavirózsáinak óriás pannóit az Orangerie-ben helyezték el. 1926. december 6-án halt meg Givernyben, retrospektív kiállítását 1928-ban rendezték meg Párizsban.

Monet művészete maradéktalanul megvalósítja az impresszionista elveket. Képei színeket s megvilágítási helyzeteket ábrázolnak tárgyak helyett, fő elemeik a valőrök, a színek telítettsége. A tárgytalanítás, a képszerkesztés feladása az absztrakt művészetet előlegezi, ő ennek egyik előfutára.

Monet és barátai címmel 2003. december 1-jétől a Szépművészeti Múzeum 33 európai és amerikai gyűjtemény 70 festményét, rajzát és szobrát állította ki, Monet-től 25 vásznat, s a múzeum 40 saját grafikáját. A tárlat 2004. március 15-ig volt nyitva s közel 300 ezren látták.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)