Konferenciát rendeztek a Barbaricum ösvényein
2005. november 4. 13:30
Szeged és Orosháza után Kecskemét a harmadik város, ahol a Barbarikumi Régészeti Társaság A Barbaricum ösvényein címmel konferenciát rendezett a római kori Pannóniától keletre eső területeken folyó kutatásokról és régészeti feltárásokról.
Barbárok a római birodalom peremén Százezer régészeti lelőhely Magyarországon Szarmata sírt találtak Csongrádon |
Somogyvári Ágnes, a Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta, hogy az tervezett M8-as autóút nyomvonalán, Dunavecse határában lévő szkíta-kori település feltárása kiemelkedő eredményeket hozott, mert ebből a korszakból kevés leletanyagot találtak eddig a megyében. (A szkíta-kor az időszámítás előtti első évezred, a vaskor időszaka. Házakat, gödröket és kemencéket találtak a vaskori településen.)
V. Székely György régész előadásában a Duna mellett futó 51-es út új nyomvonalának építésekor feltárt, Solttól délre fekvő szarmata település jellegzetességeit ismertette. A feltárás során a település sokféle objektumtípusa került elő; földbe mélyített házak és műhelyek, felmenő falú, földfelszínre épített házakra utaló cölöplyukak, élelemtároló vermek mellett víznyerő kopolyák és ásott kutak. Érdekesség volt, hogy a közel másfél ezer régészeti objektum között találtak négy, késő szarmata-kori sírt, melyeket - a régészek szerencséjére - nem rabolták ki. A sírokban gyöngysorokat, nyakláncokat, edényeket és más ékszereket találtak. A régész szerint a település korát, a feltárt objektumok használati idejét az előkerült leletanyag teljes tisztítása és a restaurálása után lehet pontosabban megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a falu a II. század közepétől a IV. század végéig - V. század elejéig lakott volt. Ez idő tájt értek el a hunok a Duna vonaláig.
A szarmaták perzsa eredetű népessége a Fekete tenger északi partvidékén végig vándorolt és az Al-Dunán keresztül jött be a Kárpát-medencébe, amikor Pannónia még római kézen volt, illetve Erdélyben még a dák állam állt fenn. A szarmaták a Tiszántúl egy részét és a Duna-Tisza közét szállták meg, a IV. században egy ideig a rómaiakkal léptek szövetségre. A Dunakanyartól le az Al-Dunáig több száz kilométer hosszan vezetett le a Limes Sarmatiae, illetve az elővédet alkotó csörszárkok rendszere, egyes részeken sáncként is kiépítve.
(Múlt-kor/Panoráma)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Múlt-kor magazin 2019/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/758.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap