Meghalt Rosa Parks amerikai polgárjogi harcos

Letartóztatásakor

Rosa Parks, lánykori nevén Rosa Louise McCauley, egyike volt az első fekete bőrű amerikaiaknak, akik az 1950-es években a még mindig az Elfújta a szél világában élő déli államokban nyíltan szembeszálltak a rabszolgaság eltörlése ellenére fenntartott faji elkülönítéssel. Az alabamai varrónő neve 1955 decemberében vált ismertté, amikor Montgomeryben nem volt hajlandó átadni kifizetett helyét egy autóbuszon egy fehér embernek. "Elegem van abból, hogy másodrendű állampolgárként kezelnek" - közölte az őt felszólító sofőrrel, aki erre rendőrt hívott. Letartóztatták, majd 14 dolláros pénzbüntetésre ítélték. Nem ő volt az első, aki így járt Alabamában, de Rosa, aki már évek óta tagja volt férjével együtt a szegregációs törvények elleni, a Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Előrelépéséért nevű mozgalomnak, nem hagyta annyiban a dolgot. Ügye nyomán polgári engedetlenségi mozgalom kezdődött: 381 napon át a helyi feketék bojkottálták az autóbusz-hálózatot, gyalog mentek munkába, iskolába.

Ez volt az első, Amerika-szerte nagy visszhangot kiváltó erőszakmentes polgárjogi mozgalom, amelyet a későbbi Nobel-békedíjas lelkész, a Mahatma Gandhi tanításait az evangéliumokkal közös nevezőre hozó Martin Luther King vezetett. Az ő harcuk nyomán előbb 1957-ben az amerikai legfelsőbb bíróság döntött a montgomeryi tömegközlekedési eszközökön alkalmazott faji elkülönítés eltörléséről. Ez volt az első lépés azon az úton, amely végül elvezetett ahhoz a két, 1964-ben, illetve 1968-ban hozott polgárjogi törvényhez, amelyek biztosították az egyesült államokbeli feketék teljes körű jogi egyenjogúságát.

Kitüntetésekor

Rosa Parks, aki 1957-ben férjével, Raymonddal Detroitba költözött, miután Alabamában elvesztette munkáját és több életveszélyes fenyegetést is kapott, később is mindig elutasította az erőszakot. Arra biztatta a fiatalokat, hogy a diszkrimináció ellen a törvény adta keretek között tiltakozzanak, mert csak így tudják kivívni ellenfeleik tiszteletét.

A veterán polgárjogi harcos 1996-ban megkapta Bill Clinton akkori elnöktől a Szabadság Érdemérmet, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést. Az elnök később megemlékezett Rosa Parksról egy, az Unió helyzetéről mondott beszédében is, mint a déli szegregáció elleni harc elindítójáról. 1999-ben megkapta az amerikai Kongresszus aranyérmét is. A kitüntetésre tett ajánlásában az amerikai szenátus "az amerikai szabadság élő ikonjának nevezte" őt.

(Múlt-kor/MTI)