Botránykönyv a német fociszövetség náci múltjáról

Mítoszok és életutak

Több híres zsidó, mint például a nemzeti válogatott híres játékosa Julius Hirsch végül náci haláltáborban végezte. `Julius Hirsch egyik nap még nemzeti hős volt, másnap pedig úgy bántak vele mint egy féreggel` - mondta el a DFB társigazgatója, Theo Zwanziger.

Balról jobbra: Havemann, Zwazinger, Schily

A könyv bemutatja Sepp Herberger, a német nemzeti ikon karrierjét is, aki sikeres focistaként 1933-ban lett a párt tagja, és így hamar emelkedett a csillaga: 1937-re a nemzeti válogatott edzőjévé avanzsált. "Minden lehetséges eszközt felhasznált állása megtartására és hatáskörének kiterjesztésére, még ha ehhez a hatalom borzalmas eszközeihez kellett is folyamodnia. Meghajolt a nácik akarata előtt, a 12 év alatt a legnagyobb lépést tette a nácik felé" - írta a szerző. Érdekes persze, hogy a focista élete és a pártban játszott szerepe máig homályos volt, leginkább azért, mert már 1945-ben rehabilitálták és a háború utáni NSZK első igazi hőse lett, akinek vezetésével a német válogatott 1954-ben megnyerte a focikupát. "Sajnálatunkra árnyék vetült Sepp Herbergerre is" - fogalmazott diszkréten a sportminiszter Schily. "Nem lett volna szabad elsiklanunk afelett, hogy ő engedélyezte a nemzeti válogatottnak, hogy egy 1941-es náci propagandafilmben szerepeljenek."

A könyvtől a futballszövetségben azt remélik, hogy végre pontot tehetnek annak az évtizedek óta tartó vitának a végére, hogy a német focisták áldozatok, vagy pedig csak a nácik játékszerei voltak-e. "A témát sokáig elhanyagolták, ezért elég sok mítosz is keletkezett" - mondta Havemann. "Sokak szerint a DFB militarista volt, és közel állt a náci elképzelésekhez, míg mások szerint megpróbáltak semlegesek maradni, és megvédeni játékosaikat a náciktól. Az új könyv pontot tesz e spekulációk végére."

1. Egy rég várt könyv
2. Mítoszok és életutak