Szent István emlékművet avattak Vajkán
2005. augusztus 16. 09:30
Szent Istvánnak szenteltek emlékművet vasárnap az államalapító királyunk eredeti, még pogány nevét, a Vajkot őrző Vajkán, abban a Pozsonyhoz közeli csallóközi faluban, amely a Duna elterelése után másik két településsel együtt a folyó főága és a bősi erőműhöz vezető felvízcsatorna között mesterségesen létrejött szigetre szorult. A szoboravató vajkaiakat Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke levélben köszöntötte.
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke levélben köszöntötte az emlékművet avató falut. Az elnök vajkaiakhoz írott levelét az ünnepségen Láng Judit, a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivője olvasta fel. A magyar államfő emlékeztetett arra, hogy az értéket felmutató szoboravatás gesztusából a vajkaiak két üzenete olvasható. Az egyik, amit maga a szobor hirdet: Szent István öröksége, életművének máig eleven tanítása, miszerint "megmaradásunkhoz magunkba kell építenünk más kultúrák kincseit, miközben magyarságunk örökségét is megőrizzük. Ez a feladat ma is kihívást jelet."
A másik üzenet a szoborállító közösségé. "Vajkának nehéz sors jutott osztályrészül. A nagyhatalmi politika az itt élők véleményét figyelmen kívül hagyva döntött a település sorsáról," de a döntéshozók később sem figyeltek oda a falu helyi adottságaira, és az emberekre nem figyelő hatalmi elbizakodottság a természetet sem tisztelte. Így lett az egykori szépséges és életet adó, eleven Dunából üzemvízcsatorna, a Szigetköz falvai közül többől elzárt település, a maga különös módján így szakadt ki eredeti történelmi és táji környezetéből Vajka - írta az elnök. Levelében Sólyom László emlékeztetett azokra a napjainkban már jelentkező erőfeszítésekre, hogy a politika kezdje el a történelem során osztott sebek gyógyítását. "A természet gyógyítása azonban még nem tart itt. Önök a most állított szoborral és mindennapi tevékenységükkel bizonyítják, hogy itt, őseik földjén, azok nyelvét, hitét őrizve akarnak élni. Hisznek önmagukban, hisznek közösségük erejében, és nap mint nap létükkel üzennek azoknak, akik kellő érzékenység és elegendő ismeret nélkül avatkoztak az itteni emberek és a természet életébe" - áll Sólyom László levelében.
A szép számú közönséget vonzó ünnepség a révkomáromi rockszínház Mária evangéliuma című rockoperájának bemutatójával, majd a késő esti tüzijátékkal ért véget, és ez alkalomból a három szigetre szorult falut a külvilággal összekötő komp is két órával tovább, éjfélig közlekedett.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap