155 éve jelent meg az olmützi alkotmány
2004. március 4. 11:15 MTI
Százötvenöt éve, 1849. március 4-én bocsátotta ki I. Ferenc József osztrák császár az ún. oktrojált olmützi alkotmányt.
Korábban
Dembinszky Henrik a Tarnánál nem tudta visszaverni az osztrák támadást. Ferenc József a győzelem hírére kiadta az olmützi - ún. oktrojált - alkotmányt.
Hétvégén csata lesz Szolnokon
Csata lesz Szolnokon a hét végén: két napos program keretében felidézik az 1848-49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának első, sikeres ütközetét.
1849: Egy amnesztia legendája (Kosáry Domokos)
Az ötvenes évek hangadó történészei régi szólamokat felújítva, nem győzték hangsúlyozni, hogy a magyar szabadságharc bukásában mekkora része volt Görgey "árulásának".
Az 1849. február 26-27-i, osztrák győzelemmel végződött kápolnai csata után Alfred Windischgrätz herceg, a császári erők főparancsnoka - mint utólag kiderült, tévesen - diadaljelentésében a "lázadó csordák" szétveréséről számolt be az Olmützbe menekült udvarnak. A császár és környezetének tagjai annyira fellelkesültek a hírtől, hogy elhatározták: életbe léptetik a Franz Stadion belügyminiszter és Felix Schwarzenberg miniszterelnök által kidolgozott alkotmányt.
Az alaptörvény tervezetén a Kremsierben ülésező osztrák parlament is munkálkodott, de elképzelésük nem nyerte meg a császár tetszését, mivel csak a külpolitikában kapott volna teljhatalmat, de minden más téren korlátozták volna döntési jogát. Nem csoda hát, hogy I. Ferenc József nem várt a képviselőkre: miután 4-én kihirdette saját, ún. oktrojált alkotmányát, feloszlatta a kremsieri gyűlést.
Az olmützi alkotmány számos egyéni szabadságjogot biztosított - így a törvény előtti egyenlőséget, a nyelvi és nemzeti egyenlőséget, eltörölt minden hűbéri alárendeltséget -, alapjában véve azonban centralizált és abszolutista államot teremtett. Az uralkodónak ugyan meg kellett esküdnie a birodalmi alkotmányra, és törvényhozási jogait a tartományi és a birodalmi gyűléssel gyakorolta, de abszolút vétójoga volt és bármikor feloszlathatta a parlamentet. Őt illette az egész birodalomban és minden koronatartományban egy és oszthatatlan végrehajtó hatalom, amelyet a csak neki felelős miniszterek és tisztviselők útján gyakorolt. Összbirodalmi ügyekben csak az uralkodó dönthetett, márpedig szinte minden annak minősült, ami fontos: a hadügy, a külügy, a pénzügy, a kereskedelem, a belbiztonság, továbbá minden olyan hatáskör, amelyet nem utaltak valamely tartományhoz.
Az oktrojált alkotmány értelmében a "szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchia" koronatartományokból állt. A koronatartományok korlátozott önállóságot élveztek, közülük az ötödik lett az önálló királyságként megszűnt Magyarország. Az alkotmány 71-75. pontja a magyar korona területeiből végképp kiszakította Erdélyt, a határőrvidéket, Horvátországot, Szlavóniát, Dalmáciát, a Tengermelléket és Fiumét, míg a Bácska és a Temesköz a Szerb Vajdaság része lett. A magyar alkotmány ugyan érvényben maradt, de csak amennyiben nem ütközött az új alaptörvénnyel - ez a gyakorlatban az áprilisi törvények visszavonását jelentette.
Az oktrojált alkotmány soha nem lépett életbe, mert a magyarokon kívül a birodalom népei és jelentős érdekcsoportjai is sérelmezték. Tiltakozott ellene a Windischgra:tz köré csoportosult föderalista arisztokrácia, a cseh liberális ausztroszláv értelmiség, de a jelentős engedményeket kapott, magát mégis becsapottnak érző szerb, román, horvát, szlovák és szász elit is. A magyarokat felbőszítette az oktrojált alkotmány, végső soron ennek tulajdonítható a Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása. Az alkotmányt végül maga I. Ferenc József helyezte hatályon kívül 1851. december 31-én, meghirdetve a császári egyeduralmat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Színes programokkal várja az érdeklődőket az Őszi Kulturális Fesztivál Szegeden
- Földrengés és az első világháború is hátráltatta Iványi-Grünwald Béla művésztelepének sikerét
- A keleti táblás játékok világába is elkalauzolja az érdeklődőket az idei PONT fesztivál
- Hetvenes évekből származó fotográfiákat is láthatunk a Mai Manó Házban megnyíló kiállításon
- A Körhinta révén a modern magyar filmet is megismertette a világgal Fábri Zoltán
- Mesejátékok, bohózatok és krimik is szerepelnek majd a kecskeméti színház műsorán
- Klasszikus és könnyűzenei művek is elhangoznak az MVM ZENERGIA koncertjén
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.