Ősi kultúrák végzete
2001. december 20. 04:57
Gyilkos földrengések okozhatták számos történelmi civilizáció összeomlását.
A harappai kultúra, miután jó kétezer évig virágzott az Indus-völgyében, Kr. e. 1900 körül hirtelen tűnt el. Rejtélyes eltűnését a tudósok már sokféleképpen - pl. a megváltozott kereskedelemi feltételekkel, vagy az árja hódítók északi betörésével - magyarázták. Nur és munkatársa, Prasad azonban miután a régió szeizmikus történetét vizsgálták meg, arra a következtetésre jutottak, hogy rendszeres időközökben pusztító földrengések érték a parti térséget az India és Pakisztán közti határ közelében. Elméletük szerint a rengések olyan hatalmasak lehettek, hogy átalakították a térség földrajzát, eltérítették a folyókat, ezzel árvizeket, aszályokat okoztak, városaik egy részét végül iszap temette be, amely az elsősorban mezőgazdaságból élő térségekben valóban katasztrófákhoz vezetett.
A Stanford geofizikusa, Robert Kovach ugyanezt az elméletet alkalmazza a közép-amerikai maja civilizációra, melynek első korszaka az ún. Óbirodalom tragikusan hirtelen ért véget a kilencedik században. Kovach feltételezése szerint az első maja civilizáció kulturális központjaival egyetlen, a Chixoy-Polochic és Motagua törésvonalain kialakuló földrengés végezhetett. Nur ugyanakkor elismerte, hogy a földrengés-hipotézisnek megvannak a maga hátulütői. Az elmélettel szemben megfogalmazott kétségek részben abból erednek, hogy nehéz megállapítani, mely törésvonalak felelősek a múlt földrengéseiért. Nem egyértelmű továbbá, hogy egy rövid lefolyású katasztrófa megsemmisíthet-e egy virágzó civilizációt. Nur válaszként elmondta, hogy "a földrengések igazából a monumentális struktúrákat pusztítják el, nem a mezőn dolgozó parasztokat. A merev, hierarchikus civilizációk uralkodói védtelenül találják magukat egy nagyobb földrengést követő káosz közepette. Amikor egy nagy földrengés és egy belső társadalmi-hatalmi válság 'találkozik', akkor nem elképzelhetetlen, hogy a rengés az utolsó csepp; a szakadék szélén egyensúlyozó civilizáció számára a végső lökés a pusztulásba."
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![Múlt-kor magazin 2020/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/814.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40