Brutális módon törtek a felszínre a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésével

Háború Kasmírért

1947 késő őszétől kezdve a feszültségek gócpontja a kisvárosok és falvak utcáiról a kasmíri harctérre tevődött át. Pakisztán és India függetlenné válásakor minden fejedelemség maga dönthette el, hogy melyik országhoz kíván csatlakozni.

Bár Mountbatten igyekezett meggyőzni Kasmír hindu maharadzsáját, Hari Szinghet, hogy Pakisztánhoz csatlakozzon, Szingh független államról álmodozott.

A maharadzsa még hetekkel a britek kivonulása után is habozott, a kaotikus helyzetet kihasználva októberben pakisztáni fegyveresek vonultak be Kasmír fővárosába, Szrinagarba.

A kétségbeesett Szingh kénytelen volt Indiától segítséget kérni, a beavatkozás törvényessége érdekében azonban alá kellett írnia, hogy Kasmír csatlakozik Indiához.

A maharadzsa ezt szinte azonnal megtette, az indiai csapatok pedig néhány hónap alatt kiűzték a pakisztáni sereget. Az első-indiai pakisztáni háború az 1949. január 1-jén tűzszüneti határozattal véget ért. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy ezzel véget ért volna a konfliktus.

Abdul Kader Siddique tábornok, a pakisztáni hadsereg ellen harcoló bengáli gerillák vezetője kollaborációval vádolt foglyokat végez ki karabélya szuronyával a pakisztáni megadás után két nappal tartott népünnepély keretében Dhakában, 1971. december 18-án. A főként bengáli etnikumú emberek által lakott Kelet-Pakisztán indiai segítséggel 1971-ben fegyverrel vívta ki függetlenségét Pakisztántól, Banglades néven.

Pakisztán Kasmír területének mintegy egyharmadát – a tartomány gazdaságilag fejletlenebb, kis népsűrűségű területeit – vette birtokba, a muszlim lakosság többsége pedig Indiában maradt. Kasmír mind a mai napig az India és Pakisztán közötti első számú feszültségforrás.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1971-ben a Pakisztán magterületétől több mint ezer km-re fekvő Kelet-Pakisztán Banglades néven kivált az iszlám országból. A térség népeinek békés együttélése egyelőre nem több mint hiú ábránd.

1. India, a brit korona ékköve
2. Növekvő bizalmatlanság
3. Dögkeselyűk Kalkutta felett
4. Egy angol ügyvéd tragédiája
5. „Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam”
6. Háború Kasmírért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait