Brutális módon törtek a felszínre a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésével

Növekvő bizalmatlanság

Az első világháborúban még mintegy egymillió indiai katona harcolt hűségesen a britek oldalán, de a világégés tapasztalatai, valamint az amritszári mészárlás felerősítette a függetlenséget követelő hangokat.

1919. április 13-án a pandzsábi városban Reginald Dyer brit dandártábornok az Indiai Nemzeti Kongresszus két vezetőjének letartóztatása ellen békésen tüntető tömegbe lövetett. A sortűznek a hivatalosan adatok szerint 379 áldozata volt.

A függetlenségi mozgalom vezetését nem sokkal ezután a hindu Dzsaváharlál Nehru és Mahátma Gandhi, valamint a muszlim Mohamed Ali Dzsinna vette át. A hindu nacionalizmust az 1885-ban megalapított Indiai Nemzeti Kongresszus képviselte, míg a muszlim érdekek képviseletét az 1906-ben létrehozott Muszlim Liga látta el.

A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-ben

Bár Gandhi a vallások közötti békét hirdette, függetlenségi harccal kapcsolatos felfogásában jóval hangsúlyosabb szerepet kaptak a hindu vonások. A muszlimok egyre bizalmatlanabbá váltak, és 1933-ban már hivatalos formában is megfogalmazták a saját iszlám állam megalakítására vonatkozó igényüket.

A második világháború alatt tovább fokozódott a britekkel szembeni elégedetlenség, és bár Churchill vonakodott attól, hogy az indiai nép számára biztosítsa az önrendelkezés jogát, a teljesen eladósodott birodalom helyzete egyre kilátástalanabbá vált.

1945-ben India már csak teher volt a háborús terheket nyögő munkáspárti miniszterelnök, Clement Attlee számára, és végül a koronagyarmat feladása mellett döntöttek.

Miközben azonban egyre biztosabbá vált, hogy a britek hamarosan elhagyják Indiát, a vallási ellentétek végképp kiéleződtek és csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be a robbanás.

1. India, a brit korona ékköve
2. Növekvő bizalmatlanság
3. Dögkeselyűk Kalkutta felett
4. Egy angol ügyvéd tragédiája
5. „Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam”
6. Háború Kasmírért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták