Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái

Newton múzsája

„Vacsora után, mikor az idő melegebbre fordult, kimentünk a kertbe, és teát iszogattunk néhány almafa árnyékában, csak ő meg én. Egyszer csak azt mondja nekem: pont ugyanilyen helyzetben volt, amikor a gravitáció elmélete testet öltött elméjében. Miért kell az almának mindig merőlegesen leesnie a földre? – kérdezte egykoron önmagától a földön ülve” – írta le 1726-ban William Stukeley az idős Newtonnal való beszélgetését.

Minden idők egyik legnagyobb és egyben legelviselhetetlenebb, legkötekedőbb zsenije Cambridge-ben koptatta a padot, amikor az 1665-ös pestisjárvány miatt mindenkit hazaküldtek.

Isaac Newton – és így az emberiség – paradox módon sokat köszönhet a pusztító járványnak, mivel a tudós legtermékenyebb évei pont arra az időszakra estek, amikor visszavonult a szülőfalujába.

Isaac Newton híres almája

A leghíresebb Newton-legenda is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. E szerint éppen egy gyümölcsfa alatt ült – elmélyülten gondolkodva, hogy mi tartja a Holdat a Föld körüli pályán –, amikor egy alma a fejére pottyanva elindította benne a gondolatmenetet, hogy a tárgyak miért esnek pontosan lefelé, és ez vezetett el a gravitációs kölcsönhatás felismeréséhez.

Newton felfedezése az volt, hogy nem csupán a Föld vonzza az almát, de az alma is a Földet. Tehát ha eldobjuk a gyümölcsöt, akkor a bolygó is elmozdul az ellenkező irányba.

Minden bizonnyal Newton és az utókor is kiszínezte a „fejbevágó” történetet, amely a kortársak közül egyedül Stukeley feljegyzései között olvasható. Ettől természetesen még nem kizárt, hogy a forradalmi gondolatot valóban egy alma lepottyanása ihlette.

1. A tudás fájának tiltott termése
2. A viszály gyümölcse
3. A magyar országalma
4. Céltábla a fiú fején
5. Hófehérke végzete
6. Newton múzsája
7. A város, amely sohasem alszik
8. +1 Steve Jobs almája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek