Az istenekkel, a csillagokkal, de a távíróvezetékekkel is magyarázták egykor a járványok okát

Összeesküvés-elméletek

A természeti katasztrófák által keltett bizonytalan helyzetek rendszerint a félelemből fakadó, irracionális gondolkodásra és cselekvésre ösztönöznek sokakat, a traumát szenvedett közösségek pedig gyakran bűnbakot keresnek bajaikért, amelyekre nem látnak logikus magyarázatot.

A történelmi járványok idején emiatt mindig megugrott az idegengyűlölet és a tömegek által elkövetett erőszak mértéke.

A középkori Európában a pestisjárványok gyakran a zsidó közösségek elleni pogromokkal jártak – 1349 február 14-én Strasbourgban például 2000 embert égettek el élve, miután egy erre a célra felépített házba csalták a város zsidó lakóit.

A 19. és 20. század folyamán a zsúfolt ipari városokban újra és újra felbukkanó kolera szintén a legvadabb elméletekhez vezetett, ezúttal azonban osztályalapon: a betegség által leginkább sújtott szegény lakosok a gazdag elitek eszközének tekintették a járványt, amellyel „ritkítani” akarták soraikat.

Oroszországtól Olaszországon át Nagy-Britanniáig számos helyen fajult tettlegességig a helyzet, a feltüzelt tömegek rendőröket és orvosokat öltek, de volt, hogy kórházakat és kormányzati épületeket romboltak le.

A tudományos bizonyosság hiányában gyakran a legelképesztőbb elméletek is termékeny táptalajra találhatnak.

Az 1889-es, „orosznátha” néven ismert influenzajárvány idején például a New York Herald című hírlap felvetette, hogy a betegség bizonyára a távíróvezetékek mentén terjed, mivel a betegek közt rengeteg távíróközpontban dolgozó ember volt.

A postások megbetegedéseire azonnal úgy gondolták, az Európából érkező levelek hozhatták a tengerentúlra a fertőzést, amikor pedig banki alkalmazottak fertőződtek meg, a papírpénz lett a ludas. A korabeli sajtóban felmerültek még a por, a postai bélyegek, illetve a könyvtári könyvek is.

Ahogy a tudomány segítségével egyre többet ért meg az emberiség a világból, úgy akad egyre kevesebb alkalma az alá nem támasztott nézeteknek az elterjedésre.

Mindazonáltal egyes régi nézetek öröksége napjainkban is tovább él: a középkorban elterjedt nézet volt, hogy a tüsszentéssel az ember nem csupán betegségeket terjeszthet, de a lelke egy részét is kilélegzi. Ennek nyomán keletkeztek – minden nyelvben más alakban – a jó egészséget, illetve isteni áldást kívánó mondások erre az esetre.

1. Dühös istenek
2. Összeesküvés-elméletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek