Az FBI-t is bevetette John Lennon kiutasítása érdekében a tőle rettegő Nixon elnök

A háború szele

1964. augusztus 7-én a Tonkin-öbölben észak-vietnámi hajók támadást intéztek az Egyesült Államok rombolói ellen. Ezt követően Lyndon B. Johnson elnök úgy döntött, hogy kiterjeszti az addig korlátozott amerikai beavatkozást Vietnámban. Bizonyos értelemben ezzel az aktussal kezdődött a nagyarányú amerikai részvétel a délkelet-ázsiai háborúban.

A konfliktus azonban nem várt nehézségeket támasztott, és az amerikai áldozatok növekvő száma számtalan tiltakozást váltott ki. Ezek, valamint a csökkenő népszerűség hatására Johnson nem fogadta el a soron következő elnöki jelölést a pártjától, 1969-ben így a választásokon győztes republikánus Richard Nixon léphetett hivatalba.

Nixon tapasztalt politikusnak számított, egyszer már indult az elnöki székért, akkor alig maradt el Kennedyvel szemben. Az új elnök meghirdette a vietnámizációt, azaz a háború terheinek fokozatos áthelyezését a dél-vietnámiakra. Mindez azonban nem ment egyik napról a másikra, és a háborúellenes tüntetések folytatódtak.

John Lennon ezekben az években már világhírű zenésznek számított a Beatles-szel elért sikereinek köszönhetően. A zenekar azonban a hatvanas évek legvégén már válságban volt, és az 1970-es hivatalos feloszlása tulajdonképpen már csak formálissá tette azt, hogy a tagok nem kívántak már együtt dolgozni egymással.

Lennon életében a különc japán művész, Yoko Ono érkezése számos változást hozott, többek közt a válás és egyesek szerint a zenekar felbomlása is az ő számlájára írható, ám az kétségtelen tény, hogy a zenész figyelmét ő fordította a háborúellenes megmozdulások felé.

Lennon első önálló kislemezén jelent meg a Give Peace a Chance című szám, amely villámsebesen vált ismertté, olyannyira, hogy 1969. október 15-én több százezren énekelték Washington D.C.-ben egy háborúellenes tüntetésen. Ezt a dalt egyébként Lennon az amszterdami Bed-in akciójuk alkalmával írta, amikor a nászutukat úgy töltötték el, hogy felhívták a hotelszobájukba a sajtót, és a nagyszámban megjelent újságírók előtt a békéről beszéltek. Mindez azonban nem kerülte el a politika figyelmét, és hamarosan egy sajátos küzdelem bontakozott ki az elnöki adminisztráció és a zenész között.

1. A háború szele
2. Politikai félelem
3. Nemkívánatos bevándorló
4. Az elnök diadala
5. Nem ereszt a hivatal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
• Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére