Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején
2020. július 6. 16:49 Pesti Monika
Korábban
A millenniumi kiállítás a Városligetben
A millennium megünneplésére tervezett rendezvények csúcspontját az Ezredéves Kiállítás jelentette, amelynek közvetlen előzménye az 1885-ös Országos Kiállítás volt. A világ- és egyéb kiállítások a XIX. század jellegzetes eseményei voltak. Az Ezredéves Kiállítás a korábbi országostól abban különbözött, hogy a jelen gazdasági és művészeti eredményei mellett a nemzet ezeréves múltját és néprajzi vonatkozásait is be kívánta mutatni.
A kiállítás legnagyobb szenzációja az úgynevezett Történelmi Főcsoport, vagyis a ma Vajdahunyad váraként emlegetett épületegyüttes volt, amelyet Alpár Ignác tervezett. Az 1854-es tűzvész után éppen restaurálás alatt álló vajdahunyadi vár ekkor szinte kínálkozott, hogy a Hunyadi-kort prezentáló épület mintájául szolgáljon. De emellett feladat volt a román, a gótikus és a Mária Terézia-korabeli barokk stílus bemutatása is.
Az épületcsoport először csak ideiglenes jelleggel, favázzal készült el (kivéve a román kori részt). A millenniumi kiállítás bezárása után azonban sajnálták lebontani az együttest, érezték, hogy ezzel komoly érték menne veszendőbe. A főváros hozzájárulását is sikerült megszerezni ahhoz, hogy az épületek tíz évig a helyükön maradhassanak, és a Mezőgazdasági Múzeumnak helyet adjanak.
Viszont a tó körüli nedvességet az ideiglenesre tervezett alapozás és a faszerkezetek nem bírták, elkerülhetetlenné vált a bontás. Végül a sajtó, az építészek és a művészvilág összefogásával sikerült elérni, hogy az épületegyüttes újra – már tartós épületszerkezetekkel – felépüljön.
Ős-Budavára: a millenniumi kiállítás szórakoztatónegyede
A millenniumi ünnepségekre a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami szinte elképzelhetetlen – a mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem. Az Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület alapvetően a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
A szórakoztatónegyed nem akármilyen díszletek között valósult meg: a török kori budai várat fából, gipszből és egyéb könnyűszerkezetekkel építették meg. Ős-Budavára a kicsiktől a nagyokig mindenkinek kínált érdekességeket, naponta átlagosan 20 ezer látogatója volt. Hogy mennyire megmozgatta az ország apraját-nagyját, jól mutatja, hogy Sebők Zsigmond meseíró is szentel egy fejezetet neki a Maczkó úr kalandjai című könyvében.
Volt itt kávéház, zenepavilon, skót bábszínház, árnyképek és panorámakörkép, mecset dervisekkel, imámokkal, minaret müezzinnel. (Szegény müezzin szomorú véget ért: reumás panaszai miatt nehezen bírta a sok lépcsőt, és miután a fájdalmaira felírt orvosságot egy húzásra megitta, túladagolásban elhunyt.)
A bazárban egy 234 cm magas ír óriás is látható volt, de a szenzációhajhászás ezzel nem állt meg: volt itt két szakállas és egy féltestű nő is. A szenzációs látványosságokat még hosszan sorolhatnánk, igaz, egyikkel-másikkal kapcsolatban kiderült némi turpisság, így például az állítólag egyhuzamban nyolc napig alvó fakírok egyikét rajtakapták, amikor éjjel kinyitotta üvegkoporsóját, és kimászott elszívni egy cigarettát.
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.