Átok, igézet, szerencsétlenség: misztikus erővel bír a „gonosz szeme”
2018. március 23. 17:39 Jeki Gabriella
Korábban
Kék amulettet kaptak az átokra leginkább fogékony újszülöttek
A gonosz szemmel kapcsolatban azonban nem a puszta fennmaradásának évezredes bizonyítéka a a legcsodálatosabb, hanem annak a ténye, hogy a használata igencsak kevéssé változott meg a történelem folyamán. A sötétkék alapon világos szem ma is megjelenik a repülőgépek oldalára festve ugyanúgy, mint egykor az egyiptomiak és az etruszkok hajóin, hogy így biztosítsák a biztonságos haladásukat.
Görögországban járva megtaláljuk az éttermek falain, a szuvenír boltokban és felbukkan a legtöbb háztartásban is. A görögök a kék színt ugyanis alapvetően védelmezőnek tartják: az ilyen árnyalatú kövek így a szem-amuletthez hasonló szerepet tölthetnek be náluk, akárcsak az autóban, hajóban vagy a ház falára fellógatott fokhagyma. Törökországban az újszülött csecsemők nyakába is egy kék amulettet tesznek, ugyanis széles körben elterjedt még ma is az a meggyőződés, hogy ők a leginkább fogékonyak az esetleges átokra.
A gonosz szeme azonban a modern világgal együtt alakult át, jelentése és történelme módosulhat. Néhány jelenlegi értelmezés már a kulturális különbségekből adódik, így került a judaizmusba vagy épp az iszlámba.
„Noha a szimbólumnak képesnek kell lennie kulturális, földrajzi vagy vallási szempontból átlépni a határokat, érdemes megfigyelni a jelentését bizsuk vagy divatkifejezésen túl is” – hangsúlyozza a művészettörténelem professzor. – „A gonosz szemének szimbóluma már a civilizáció kezdeteiből származik, amely visszatükrözi az emberiség legtartósabb és legmélyebb hitvilágát. A megfelelő tudás nélkül az ilyen amulett viselése nemcsak hatástalanná teszi a védőképességét, hanem még erőteljesebb átkot is generálhat. Persze csak akkor, ha ezt hisszük.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap