Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
A karantén intézménye – egyének és közösségek elszigetelése a járványok megfékezése érdekében – mintegy 600 évnyi múltra tekint vissza. Mennyire voltak hatékonyak az ilyen intézkedések a történelem során?
Korábban
Vitatott lépés
A legutóbbi, 2013 végétől 2016 elejéig tartó ebolajárvány során a nyugat-afrikai városok és falvak utcáin tömegével feküdtek a halottak, akikért senki sem jelentkezett, a megárvult gyermekeket kiközösítették és elhagyták, miközben az áldozatok száma folyamatosan nőtt. Elkerülhetetlen volt tehát az, hogy előbb vagy utóbb sokan párhuzamot vonnak a történelem nagy járványaival – írta Duncan McLean a History Today magazinban.
A feszélyezett segélyszervezetek és hivatalos egészégügyi személyek nyilvános közleményeit egyre inkább visszhangozta a nyugati média retorikája, némi xenofób éllel. Ebben a kontextusban a történelemre utaló félremagyarázások sem meglepők, ahogy a tömeges elszigetelés ősi gyakorlata, annak minden középkori felhangjával együtt új, 21. századi csomagolást kapott.
A karantén sosem került ki a szóba jöhető közegészségügyi intézkedések lexikonjából, és a 2003-as SARS-krízis idején is visszatért a közbeszédbe.
Egy ilyen sokat vitatott eljárás azonban, mint egy fertőzés lehetséges hordozóinak ideiglenes elszigetelése, megérdemli a további elemzést a múltbéli gyakorlatot, valamint a látszólagos és valódi hatékonyságot illetően.
2013 és 2016 között többféle karantén is életbe lépett Nyugat-Afrikában. A legdrasztikusabbak kétségtelenül a teljes környékek és kerületek lezárására tett kísérletek voltak.
A média jelenlétének köszönhetően Freetown és Monrovia (Sierra Leone, illetve Libéria fővárosa) különösen látványos példákkal szolgáltak, habár kiterjedt vidéki területek, legfőképpen a guineai határ mentiek ugyancsak drámaian festettek.
Ennél tágabb értelmét nézve a fogalomnak, egyes légitársaságok felfüggesztették a térséget kiszolgáló járataikat. E tendencia – ha folytatódott volna – egyre inkább egy egész Nyugat-Afrikát sújtó nemzetközi karanténra hasonlított volna.
Az ilyen intézkedések gyakorlatiasságának hiányán és az emberi, valamint a gazdasági következményeken túl számos történelmi precedens is arra mutat, a karantén kontraproduktív a fertőzések megelőzésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez 2024.10.03.