Amikor a francia király a nép szeme láttára vágta földhöz VIII. Henriket
2021. július 2. 13:02 Múlt-kor
Korábban
Fesztiválszerű királyi torna
A helyszín a beszámolók szerint az 1520 júniusában az ekkor még az angol koronához tartozó Calais közelében tartott, a történelembe „az Aranyszövet Mezeje” néven bevonult királyi torna volt, amelynek akár 12 000 résztvevője is lehetett. A hatalmas rendezvényen szökőkutakból folyt a bor, várak és más épületek díszletszerű másolatait építették fel, és az emberek aranyozott selyemsátrak gyűrűjében szórakozhattak.
A költséges rendezvény célja a VIII. Henrik és francia kollégája, I. Ferenc közti jó viszony megszilárdítása volt. Mindkét uralkodónak érdekében állt az addig meglehetősen rendszeres angol–francia háborúk elkerülése a továbbiakban, hogy hatékony szövetségre léphessenek V. Károly német-római császár, egyben spanyol király ellen. A 17. század elején alkotó William Shakespeare elég jelentős eseménynek tartotta a két király találkozását ahhoz, hogy azt tegye VIII. Henrik című színdarabja nyitójelenetévé.
A torna több napi dárdaöklelést, íjászatot, birkózást és egyéb, a korabeli arisztokrácia által kedvelt sportokat foglalt magában, esténként pedig nagy mulatságok zajlottak sok étellel és itallal. Az eseményekben részt vett mindkét uralkodó, bár rendszerint nem egymás ellen. A történet szerint azonban egy alkalommal a rendkívül lelkes és talán nem teljesen józan Henrik így szólt Ferenchez: „Testvér! Birkózzunk!” Az angol király 28, a francia 25 éves volt ekkor.
A viadal nem úgy zajlott, ahogyan azt Henrik elképzelte. Glenn Richardson történész Az Aranyszövet Mezeje című 2014-es könyvében így írja le: „Rövid ideig dulakodtak, mígnem Ferenc eldobta az angolt egy „tour de Bretayne”-nak nevezett mozdulattal, egyfajta gyorsan végrehajtott csípődobással. A bretonokat tartották egész Franciaország legkiválóbb birkózóinak, és Henrik úgy látszik, nem vette tudomásul, hogy Ferenc – Bretagne hercegeként – milyen jól ismeri technikáikat.”
Miután felkelt a földről, írja Richardson, „Henrik úgy tűnik, valamelyest meg tudta őrizni méltóságát, de bizonyára igen kínos pillanat lehetett egy olyan férfi számára, aki ennyire biztos volt saját erejében és ügyességében.” A beszámolók szerint Henrik és Ferenc ezután együtt lakomáztak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap