A világ legveszélyesebb hivatala – merényletek amerikai elnökök ellen

Truman nem volt a Fehér Házban

Az 1922-ben alakult Puerto Ricó-i Nacionalista Párt célja Puerto Rico teljes függetlenségének kivívása volt. A széles önkormányzati jogokkal rendelkező sziget felett ugyanis az 1898-as spanyol-amerikai háború lezárása óta az Egyesült Államok gyámkodott. 1950. október 30-án a Nacionalista Párt szervezésében Puerto Rico számos településén robbantak ki felkelések. A megmozdulásokat a legtöbb helyen katonai erővel hamar leverték.

A felkelést követően, amely az Egyesült Államokban alig kapott publicitást, két, NewYorkban élő Puerto Ricó-i férfi, a 25 éves Griselio Torresola és a 36 éves Oscar Collazo úgy gondolták, kezükbe veszik a dolgokat és visszavágnak. 1950. november 1-jén taxit fogtak, és a Fehér Házhoz hajtottak. Az elnök azonban nem tartózkodott ott, ugyanis épp folyamatban volt a Fehér Ház felújítása. A merénylőknek el kellett hajtania a Blair House-ba, ahová Harry S. Truman ezidőre költözött.

A Blair House napjainkban

Torresola és Collazo nem valami szofisztikált módon, ugyan más-más oldalról, de gyakorlatilag frontális támadást hajtottak végre az épület ellen. A tűzpárbaj mindössze egy percig tartott, a Puerto Ricó-i merénylők nem jutottak el a második emeletre, ahol az elnök tartózkodott. Egy rendőrtiszt és Torresola meghalt. Collazo súlyosan megsebesült, de túlélte az incidens.  Truman eléggé lakonikusan reagált a történtekre: „egy elnöknek számítania kell ilyen dolgokra”.

Jodie Foster szerelmére vágyott, ezért meglőtte az amerikai elnököt

„Remélem, hogy mindannyian republikánusok.” Az Egyesült Államok republikánus elnökét, Ronald Reagant a műtőasztalon sem hagyta el legendás humorérzéke, amikor golyóval a testében az őt éppen operálni készülő sebészcsapat politikai irányultsága felől érdeklődött. „Ma mindannyian republikánusok vagyunk” – jött Joseph Giordano megnyugtató válasza, aki végül sikeres operációt hajtott végre az elnökön.

A tüdőn lőtt Reagan elleni merénylet mögött nem politikai indokok húzódtak, egy reménytelen szerelemtől gyötört fiatalember, John Warnock Hinckley húzta meg a ravaszt.

A gazdag texasi család sarja nem igazán találta a helyét a világban. Az életcél nélküli fiatal férfi élete a hetvenes évek derekán vett gyökeres fordulatot, amikor megtekintette Martin Scorsese Taxisofőr című filmjét, amelyben a főhős, a Robert De Niro alakította Travis Bickle egy szenátor ellen tervezett merénylettel akarta megmenteni egy szívének kedves, Jodie Foster által megszemélyesített prostituáltat.

A tinédzser Jodie szinte megigézte Hinkley-t, aki az elkövetkezendő években megpróbált a nővé cseperedő színésznővel kapcsolatba kerülni, ám a telefonhívások, az ajtó alatt becsúsztatott versek és a szerelmes levelek nem értek célt. Hinckley ekkor úgy gondolta, Travis Bickle nyomdokait követve egy merénylettel kápráztatja majd el szíve választottját.

1981. március 30-án Ronald Reagan délután fél kettő körül lépett ki a washingtoni Hilton Hotel kijáratán. A sajtó munkatársai között várakozó Hinkley fegyvert rántott és lőtt. Az önjelölt „taxisofőr” Reaganen kívül szinte mindenkit eltalált, az elnököt végül egy közeli limuzin oldaláról visszapattanó golyó sebesítette meg.

Reagen végül túlélte az incidenst, Hinckley pedig elmegyógyintézetbe került, ahonnan csupán 2016-ban szabadult.

1. A gyilkos színész, aki a merénylet közben is játszott
2. Ismét nem a golyó ölt
3. Truman nem volt a Fehér Házban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”