A vérszomjas grófnő legendája – Báthory Erzsébet karaktergyilkossága

Miért éppen Csejte?

„Hallotta ez tanú másoktól, hogy az széles fodorgató vasat meghevetette, és az két karját azzal sütögette, hogy ugyan füsti ment. Sőt, azt is mondották, hogy amaz kerekded, apróbb fodorgató vasat meghevetette, és azt (tisztességgel szólván) az szemérmes testekben nagy melegen tolyatta” – vallotta a Sopron vármegyei Keresztúron lakó Dezső Benedek 1611 januárjában.

Ez a rövid részlet is jól példázza azokat a kegyetlenkedéseket, amelyekkel Báthory Erzsébetet megvádolták, illetve amelyek alapján minden idők legkegyetlenebb, szexuális motivációkat sem nélkülöző gyilkosává tették. Mindaz, amit tett, vagy éppen amivel megvádolták, furcsa módon, több mint egy évszázadig lappangott. Csak 1729-ben Thuróczi László jezsuita szerzetes munkájában (Ungaria suis cum regibus compendio data) került az írástudó közönség elé.

Báthory Erzsébet egész alakos portréja

Azonban ettől kezdve megállíthatatlanul terjedt az őrült, kegyetlen asszony története. Kezdetben csak az olvasni tudó közönség körében volt népszerű Báthory Erzsébet horrorisztikus elemekkel gazdagított története, majd a XX. századra már körbejárta a földgolyót, és a különféle szubkultúrák is magukévá tették ezt a XVII. századi történetet Európától egészen Dél-Amerikáig. A magyar grófnő világsztár lett, pontosabban legendává vált.

A történet Thurzó György nádor 1610. március 5-én kiadott parancslevelével kezdődött: „… több leányt és szüzet és más nőket, akik a lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.” Mai fogalmaink szerint ebben a parancslevélben két dolog keveredik: egyszerre fogalmazódik meg a vád és a vádat bizonyítandó. A nádor elrendeli a tanúk felkutatását, illetve a tanúvallomások összegyűjtését, azonban máig feltáratlan kérdés, hogy mi alapján fogalmazta meg a vádat? Milyen információ – ma feljelentésnek neveznénk – alapján jelentette ki, hogy Báthory Erzsébet csejtei lakosztályában több leányt és nőt megölt vagy megöletett? Azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kor nem tett különbséget a bűncselekmény gyanúja és a bizonyított bűnösség között.

A megfogalmazott, többszörös gyilkossági vád alapján indult meg a nyomozás, amelyről Báthory Erzsébet, ismereteink szerint, semmiféle tájékoztatást nem kapott. Az ellene folyó vizsgálatról, tanúvallatásokról idővel persze minden bizonnyal értesült, de ez mit sem változtatott megszokott életvitelén. Ugyanúgy intézte a birtokai igazgatását, a sárvári rezidencia aktuális felújítását, és még az őszi pöstyéni fürdőről sem mondott le.
A nyomozás térben és időben is kiterjedt volt.

A közel egy éven át folytatott kihallgatások során 327 tanút hallgattak meg a Nádasdy–Báthory-birtokok falvaiban Sárvártól Csejtén át Vágújhelyig. A ráfordított idő és energia az utókor számára is azt sugallta, hogy a hatóság, a kor igazságszolgáltatása valóban komoly bűntett után nyomozott és mindenáron az igazság kiderítésére törekedett. A kérdés természetesen jogos: mi indokolta ezt a jelentős apparátust megmozgató eljárást? A gyilkosság(ok) precedensnélkülisége? Esetleg a feltételezett elkövető személye?

Ez a korszak is számtalan gyilkosságot ismer. Voltak politikai indíttatásúak, mint a Fráter György elleni merénylet, vagy egyszerű „hétköznapi gyilkosságok”, mint a Perényi Gábor által elrendelt kivégzés, amelynek segítségével bátyjától vagy annak hasonmásától akart megszabadulni – ezt már soha nem fogjuk megtudni. Az egri hős, Mechkey István esete is tanulságos.

Sárvár

Az ostrom után hazafelé tartva őt és kíséretét a sajóvárkonyi jobbágyok koncolták fel. Az igazságszolgáltatás sem tétlenkedett, nem húzta az időt a bűnösök előkerítésével, vármegyei katonák az egész falut lemészárolták. A jobbágyok, szolgálók élete adott esetben igencsak olcsó volt. Miért indul nyomozás az egyik eseteben, és miért nem a másikban? Mennyit ért a sajóvárkonyi jobbágyok élete, és mennyit Báthory Erzsébet szolgálólányaié?

Nem lát, nem hall, beszél

Már Szádeczky-Kardoss Irma jogtörténész megállapította, hogy az ügyből feltűnően hiányoznak az áldozatok rokonai. Egyetlen hozzátartozó sem tett feljelentést gyilkosság miatt. A nádor a vádat megfogalmazva hivatalból indított nyomozást, és a tanúvallomásokat sokáig bizonyító erejűnek tartotta a kutatás, de azok tartalmát kizárólag a bűncselekmény részleteinek, már-már perverz megismerése szempontjából vizsgálták. Arra senki sem ügyelt, hogy a 327 tanú közül csak 107 tett értékelhető vallomást! 220 tanú pedig csupán egyetlen rövid mondatban nyilatkozott arról, hogy nem tud semmit.

Továbbá a maradék 107 tanú közül, akik már hosszabb vagy pár mondatos vallomást tettek, 43-an szintén nem hallottak semmit, nem tudtak olyan esetről, amelyről a kérdező vagy nyomozó biztosok faggatták őket. Végső soron „csak” 64 tanú tett terhelő vallomást, igaz, ez sem kevés. Azonban utóbbiak sem támasztották alá a vádat sziklaszilárdsággal. Öten csak annyit közöltek, hogy hallottak a kínzásokról, és kizárólag tíz tanú jelentette ki, hogy több száz gyilkosságról tud, viszont közülük is csak kettő, Dezső Benedek és Szilvásy Jakab állította, hogy saját szemével látott is valamit.

A Báthory Erzsébet elleni vád tehát tíz emberre, és az általuk elindított pletykákra alapult:

Csók István: Báthory Erzsébet

A Báthory Erzsébet „bűntársainak” nevezett szolgálókat kínvallatásnak vetették alá. Az ő vallomásuk a mai napig is a perverz szexualitás és a horrorisztikus feldolgozások alapja. Jó Ilonát, a Nádasdy gyerekek dajkáját, Szentes Dorottyát, akit eredetileg Nádasdy Kata szolgálatára vettek fel, és Újváry (Ficzkó) Jánost a kínvallatás során tett vallomásuk alapján elítélték, és 1611. január 2-án kivégezték. „Először is Ilonát és Dorottyát mint annyi és olyan bűntettek első segédeit, miután a hóhér csipeszével mindkét kezükről (…) az ujjaikat letépték égessék meg. Ami Ficzkó Jánost illeti (…) fejezzék le, és holttestét, miután elvérzett, a két másik elítélttel együtt égessék meg” – szólt az ítéletük. Beniczky Katalin mosónő bűnösségét nem találták bizonyítottnak, így elzárásra ítélték, sorsáról további forrással nem rendelkezünk.

1. Miért éppen Csejte?
2. Koronatanú lehetett volna

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2022

• Bizarr adók a történelemből
• Alba hercegnő mesés élete
• Gustave Courbet, a provokatőr
• Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben
• Régi budai szüretek
• Amerika a terroristák célkeresztjében
• A pápák első munkanapjai
• Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal
• Zene a szerelem oltárán: Alma Mahler