A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Korábban
A nőket „hiányos, deformált hímeknek” tartották
A 20 hippokratészi szerző által írt 60 értekezésből 11 foglalkozik a nőgyógyászattal. Hippokratész tanítványai úgy gondolták, hogy a nők teste a férfiakénál puhább és porózusabb húsból áll – példaként a női mellet hozták fel, ahol a nő testében lévő tápanyagok tejjé alakulnak. E „porózusságot” azzal magyarázták, hogy a nők testében több folyadék van, többnyire vér formájában, amelyet havonta kienged magából a női test, valamint így tárolódtak szerintük a hüvely nedvei is.
Elméletük szerint amikor a vér „eldugítja az ereket” a női mellben, a nő elkezd megőrülni – ez fiziológiai „magyarázatként” szolgált arra az ősi sztereotípiára, hogy a nők neurotikusak, kiszámíthatatlanok és instabilak. A menstruáció, mint megtisztulási folyamat tehát pozitív dolog volt a szemükben. Szerintük a vérzés elmaradása a legkülönfélébb fizikai és pszichológiai megbetegedéseket okozta – ezeknek különösen a szüzek voltak kitéve, ez magyarázta gyakorinak tartott, akasztás vagy kútba ugrás általi öngyilkosságukat. Általában véve a férfiak és a nők közötti fiziológiai különbségek azt jelentették az ókori görögök számára, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiaknál.
Arisztotelész azt tanította, hogy a férfiak tökéletesebbek a nőknél. Mivel szerinte a nők kevésbé voltak képesek a fajfenntartáshoz szükséges hő termelésére (a menstruáció „elgyengítő” hatása miatt), a nők „hiányos”, avagy „torz” férfiak voltak. Hippokratészi kortársaival szemben Arisztotelész negatív folyamatnak tartotta a menstruációt. Azt a régóta fennálló elméletet vallotta, miszerint a méh két kamrából áll (gyakran ezzel magyarázták az ikrek születését is): a fiúk a jobb oldali, „meleg” kamrából születtek, a nők a bal oldaliból, annak minden „baljós” hozadékával. Elutasította azonban azt a hippokratészi magyarázatot is, hogy a női „hisztériát” a méh mozgásai okozzák, és lépéseket tett az ókorban még ismeretlen petevezeték szerepének megértése felé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás tegnap
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok tegnap
- Önéletrajzi ihletésű volt Móricz Zsigmond egyik legnépszerűbb regénye, a Légy jó mindhalálig tegnap
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t tegnap
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik 2024.06.28.
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében 2024.06.28.
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély 2024.06.28.
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő 2024.06.28.