A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
Korábban
Félve mertek beszállni a léglabda gondolájába
1846. Az 1800-as évek első évtizedeiben az ország számos pontján próbálkoztak – több-kevesebb sikerrel – a levegőbe emelkedéssel. Az 1820-as évek során a mai formájára kiépített Városligetben – az első sikeres bemutatót követően – három évtizednek kellett eltelnie a következő, nagy visszhangot keltő légi bemutatóig.
1846 tavaszán a német Christian Lehmann (1792–1860) repülései keltettek általános feltűnést Pest-Budán. A légi utazás még akkoriban is romantikus, fantáziát megragadó eseménynek számított az emberek szemében. Viszont nagyon kevesen akadtak, akik maguk is ki merték próbálni a földtől való elszakadás élményét.
Lehmann kapitány a felszállásait megelőző napokban, előzetes hírverésként, bemutatta léggömbjét a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoutban. Felajánlotta, hogy a közönség köréből magával visz néhány utast, de első felszólításra senki nem jelentkezett a veszélyes kalandra. Végül mégis akadt néhány bátor vállalkozó. Így Lehmann volt hazánkban az első léggömbpilóta, aki nem egyedül, hanem utasokkal emelkedett a magasba.
Két felszállásra került sor a Városligetből – március 17-én és 25-én –, s a korabeli tudósítások szerint mindkettő sikerrel zárult. Az első alkalommal a gömb 2500-2600 láb (kb. 800 méter) magasságig emelkedett, majd kelet felé sodródva Fót közelében ért földet.
A felszállásokat mindkét alkalommal nagy tömeg figyelte. Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy a nézők között volt Jókai Mór is, akit későbbi írásaiban élénken foglalkoztatott a léghajóval történő repülés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.