„A pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély” – Marxszal is szembefordult Mihail Bakunyin
2017. május 30. 15:04 MTI
Korábban
Holtig tartó hit a forradalomban
1868-ban anarchista titkos társaságot alapított, s csatlakozott a Marx és Engels által 1864-ben létrehozott I. Internacionáléhoz. Marx nézeteit ugyanakkor bírálta, az általa hirdetett proletárdiktatúrában egy másik népelnyomó rendszer, a centralizált, tekintélyuralmi munkásállam létrehozásának lehetőségét látta. Bakunyin a szociális forradalom fő feladatának a centralizált államok lerombolását tekintette, s felváltásukat a kommunista elveken alapuló közösségek szabad föderációjával.
Zürichben kiadott Narodnoje Gyelo című folyóiratában államellenes programot tett közzé, követelve a magántulajdon eltörlését, a föld átadását a gazdák közösségeinek, a termelőeszközök átadását a munkások társulásainak, a nők egyenjogúsítását a férfiakkal, a házasság és a család intézményének eltörlését. Marxszal folytatott vitája 1872-ben jutott a kenyértörésig, s végül Bakunyint - ha csekély különbséggel is - kizárták az Internacionáléból.
Ezután Svájcban élt és szervezte az olaszországi forradalmi csoportokat. Itt adták ki 1873-ban Államiság és anarchia című művét, melyben összegezte államellenes eszméit, az emberek szabad, független, föderalista szerveződését hirdette a proletárdiktatúra ellenében, egyben végleg szembefordult korábbi demokratikus pánszlávista elképzeléseivel.
Utolsó éveiben egészsége és pénzügyi helyzete egyre romlott, barátai tartották el, de forradalmi hitét 1876. július 1-jén Bernben bekövetkezett haláláig megőrizte. Kollektivista anarchista nézetei nagy hatással voltak a dél-európai, valamint a szláv államok mozgalmaira, annál inkább, mivel ezekben az országokban még elevenen hatott a falusi földközösség hagyománya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- 09:38
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap