A nyár nélküli év sötétségében íródott a tudományos fantasztikum időtlen klasszikusa
2022. május 1. 08:56 Múlt-kor
Korábban
Változások
A Frankenstein, avagy a modern Prométheusz 1818. január elsején jelent meg először, ötszáz példányban, névtelenül. Az előszót Percy Shelley írta meg, az ajánlás pedig a filozófus William Godwinnak szólt, aki Mary apja volt.
1823. augusztus 11-én következett a második kiadás, két kötetben, nagyrészt a Richard Brinsley Peake által bemutatott három felvonásos darab sikerét meglovagolva. Mary Shelley neve ezen az újabb kiadáson már szerzőként tűnt fel.
Shelley egyébként megnézte az ominózus darabot, és bár a történet adaptációja nem nyerte el a maradéktalan tetszését, a lényt játszó színész, Thomas Cooke alakítása lenyűgözte.
Illusztráció a könyv 1831-es kiadásából
Az 1831. október 31-én megjelent változatot a szerző módosította az első változathoz képest. Manapság elsősorban ezt a szöveget olvashatja mindenki. A strukturális különbségek mellett a korábbi változatban például Elizabeth Lavenza Victor Frankenstein unokatestvére.
A tudós alakja is átformálódott, 1818-ban még a szabad akarat gyakorlója, 1831-ben azonban már a sors könyörületére bízza magát.
Mindezek a változtatások magyarázhatóak Mary Shelley életkörülményeinek a megváltozásával is. 1822. július 8-án ugyanis Percy Shelley két társával együtt egy vitorlás fedélzetén viharba került, és elsüllyedtek.
Két gyermeke, Clara és William korábban meghalt, ezért Mary az egyetlen túlélőnek, Percy Florence-nek szentelhette a figyelmét. Mindez értelemszerűen megváltoztatta Mary Shelley hozzáállását a világhoz, ezért a szövegben található forradalmibb hangulatú elemeket kihúzta. Másrészt ezalatt a 13 év alatt ő maga is tapasztaltabb íróvá és szerkesztővé vált.
Mary Shelley számos művet írt még, például történelmi regényeket, a Valpergát és a Perkin Walbecket, vagy egy posztapokaliptikus science fictiont, Az utolsó embert, amelyben a pestis kipusztítja a világot. Leghíresebb alkotása alighanem mégis az a Frankenstein marad, amelyet fiatalon, egy társasági szórakozás keretében alkotott meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap